Idén szeptemberben kiugróan sok, összesen húsz védett, illetve fokozottan védett, megmérgezett madár tetemére bukkantak a vadőrök Bács-Kiskun megyében.

Tizenhat barna rétihéja és egy egerészölyv mellett három fokozottan védett, példányonként egymillió forint természetvédelmi értékű kerecsensólyom is az áldozatok között volt. Az elmúlt években a téli időszakban derült fény a legtöbb ragadozómadár-mérgezéses esetre, a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a "szezon" évről-évre korábban kezdődik.

A Nemzeti Nyomozóiroda (NNI), az MME és a KNPI munkatársai által közösen végzett helyszínelés során megtalálták a csalinak használt, méreggel preparált tojásokat. A Fővárosi Állat- és Növénykertben történt vizsgálat után a tetemeket és egyéb mintákat átszállították a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állategészségügyi Diagnosztikai Intézetébe (Nébih-ÁDI), ahol ezek analitikai elemzését végzik. Az előzetes adatok alapján egy egész Európában tiltott, az emberre is különösen veszélyes méreganyagot használtak az elkövetők. A szer felelőtlen tárolás és használat esetén könnyen végzetes emberi balesetet okozhat, sőt akár vadhúsba is bekerülhet.

A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1200 fő személyes megkérdezésén alapuló reprezentatív felmérést végzett el a felnőtt lakosság körében. Ebből kiderül, hogy a lakosság egyharmada börtönbüntetést szabna ki a ragadozómadár-mérgezőkre. A válaszadók többsége azzal is tisztában volt, hogy a ragadozómadár-mérgezések bűncselekménynek számítanak.

Magyarországon - bár európai szinten vezető helyen szerepel a madarak ellen elkövetett mérgezéses és egyéb bűncselekmények számában - a mai napig senkit nem ítéltek jogerősen letöltendő börtönbüntetésre hasonló bűncselekményekért. Az új büntető törvénykönyv (Btk.) szerint az orvvadászat már önálló bűncselekmény, így az elkövetők méreggel visszaélés, természetkárosítás és állatkínzás mellett orvvadászattal is gyanúsíthatóak és elzárással, öt, illetve két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatóak – írta az MTI.