A ceglédi járásban elterülő falu 1950-ben nyerte el önállóságát. Folyamatos fejlődésének legújabb ékköve a naperőmű, melyből sokat profitál Újszilvás.

Önállósága előtt a település a népes tanyavilág közigazgatásilag részben Tápiószeléhez (Újföld), másrészt Tápiógyörgyéhez (Jeges) tartozott. 

A falu elnevezésének megfelelően hagyományos a szőlő- és gyümölcstermesztés, emellett a szántóföldeken főleg búza, kukorica, napraforgó és repce termesztése a leggyakoribb. Érdekes adat: hazánkban évtizedeken át csak Újszilváson termeltek komlót, amelyet 2012-ben megszüntettek. Viszont éppen a komlónak is köszönhető, hogy a helyi önkormányzat az ugyancsak komlótermesztéséről nevezetes bajor Nandlstadttal 2005-ben kölcsönös előnyöket biztosító testvértelepülési szerződést kötött. A kék és sárga színű címerpajzsában látható búzakalász a falu mezőgazdasági jellegére, a nyárfa a kiterjedt erdőkre utal. A címerpajzsot alulról és oldalról a névadó szilvából és komlóból font koszorúk övezik.

A településen az utóbbi években látványos fejlesztések történtek: új utak épültek, a régebbi középületeket felújították, a vendégváró rendezvényeinek (Bolyhos-féle Ágyaspálinka Fesztivál és a Nemzetközi Motoros Találkozó) és kiváló termékeinek (pálinka, méz, húsipari termékek) köszönhetően napjainkban a falu – a Tápió-vidék más látnivalóival együtt - idegenforgalomi célponttá vált. Újszilvás a helyi önkormányzat céltudatos munkássága és elért eredményei alapján 2011-ben a magyarországi falumegújítás versenyben az 1. helyezést nyerte el. A fentieken túl a falu és a kistáj életében az ország első naperőművének felavatása (2011. november) újabb fontos mérföldkő.

A naperőmű létrehozásához 2009-ben a helyi önkormányzat a közép-magyarországi régiónál a megújuló energiahordozó-felhasználás növelése iránti igényének megvalósítása céljából sikeresen pályázott. A beruházás a helyi önkormányzat ingatlanán (2 ha) épült meg, összértéke 618 millió Ft. A rendszer hasznos élettartama szakemberek szerint 25 év. A fotovoltaikus erőmű 68 db forgatórendszerre felszerelt 1632 db napelemmel működik, éves villamosenergia-termelése meghaladja a 630 000 kWh-át. Az erőmű különlegessége, hogy a napelemeket a napjárását követő mozgatható szerkezetekre rögzítették, amelynek alkalmazása körülbelülplusz 30 %-os energiatermelést biztosít. Ez a rendszer Újszilvás közintézményeinek villamos-energiával történő ellátását minimálisan 15 évre biztosítani tudja. Ugyanakkor a fenti évek alatt ez a beruházás nemzetgazdasági szinten az előzetes számítások szerint 8 241 t CO2 kibocsátását akadályozza meg.

Az erőmű felavatása óta, annak működéséről, hasznosságáról a létesítményt megálmodó és megépítését szorgalmazó dr. Petrányi Csaba, a falu fáradhatatlan polgármestere szakemberek és egyetemi hallgatók előtt a létesítményről, annak gyakorlati eredményeiről és hatékonyságáról többször tartott előadást. A beruházás felavatása óta a havonta rendszeresen megtartott bemutatókon az erőmű iránt érdeklődő polgármesterek száma meghaladja a 150-et. Emellett több közeli ország és országrész (Szerbia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Bulgária, Moldova) szakemberei érdeklődtek - a helyi tapasztalatok figyelembe vételével - az erőmű iránt. Ez a nagyfokú érdeklődés nem lehet véletlen, hiszen ezzel a környezettudatos beruházással Újszilvás útmutatást és követendő példát szolgáltatott és szolgáltat hazai és külföldi települések döntéshozói számára.

A helyi polgármesteri hivatalhoz tett bejelentkezéssel és egyeztetéssel iskoláknak, szakembereknek és civil szervezeteknek – a település és Tápió-vidék természeti, kulturális és gasztronómiai értékeit bemutató Kincsem-túrával egybekötve is - látogatható a naperőmű.

Forrás: cegledipanorama.hu