A szervezet közleménye szerint a jövőben összesen 50 ezer tokhalat akar szabadon engedni a Dunában. Ennek nyitányaként a héten ötezer kecsegét telepítettek a folyóba Bulgáriában. A halak bal első uszonyába mágneses chipet ültettek, hogy információkat nyerjenek az állatok vándorlási útvonaláról és ívási területeiről.

„Európában a Duna az egyetlen nagyobb folyamrendszer, amely alkalmas a tokhalállomány megmentésére” –  fogalmazott Jutta Jahrl, a WWF szakértője.

A tokhalak elsősorban

kaviárjuk miatt vannak veszélyben, ikrájukkal gyakran illegálisan kereskednek,

holott a tokhalhalászat és a vadkaviárral való kereskedelem 2015 végéig Romániában és Bulgáriában is tilos.

A világon összesen még 24 tokhalfaj él, ezekből hat honos a Dunában. A közönséges tok itt már kihalt.

Csak a 2014-ben az év halának választott kecsege (Acipenser ruthenus) tölti egész életét az édesvízben, és nem vándorol el a tengerbe. A többi dunai tokhal a viza (beluga), a sőregtok, a sima tok és a vágótok. Ezek kifejlett állatként a Fekete-tengerben élnek, ikráik lerakására térnek vissza az édesvízbe. Ezek a fajok közvetlenül a kihalás szélén állnak – közölte az állatvédelmi szervezet.

MTI