Hogy ne kelljen folyamatos harcot vívniuk a nyaralóknak az apró vérszívókkal, a Tisza-tó térségben már most készülnek a „csípős” szúnyogok gyérítésére.

A szúnyoggyérítés évek óta önkormányzati társulás keretében zajlik a Tisza-tónál, s természetesen idén is megkezdték az előkészületeket. Ám magára az első irtásra várhatóan csak június közepén, a szezon kezdetén kerül sor. A tapasztalatok azt mutatják, a települések összefogása nagyobb hatékonyságot is jelent, hiszen az elmúlt években 85-90 százalékos eredménnyel irtották a nyaralók pihenését megkeserítő vérszívókat.

- A tó közvetlen környékén összesen húsz települést érint a közös szúnyoggyérítés – mondta el a társulás elnöke, Zsebe Zsolt újlőrincfalvi polgármester. – Ötven százalékos állami támogatásra pályázunk a Magyar Turizmus Zrt.-n keresztül, ez idén mintegy 12 millió forintot jelent. Az összeg másik felét az önkormányzatok adják össze, mindösszesen tehát mintegy 24 millió forint jut erre a célra. Ez a pénz várhatóan három-négy alkalomra lesz elegendő, és elsősorban a lakott területeknél és a frekventáltabb helyeken.

- A Magyar Turizmus Zrt. évek óta segíti a szúnyogok elleni küzdelmet az idegenforgalmilag fontos területeken – tudtuk meg Molnár Anitától, a Tisza-tavi Regionális Marketing Igazgatóság vezetőjéről. - Idén a korábbihoz hasonló feltételekkel biztosítjuk ezt az összeget, remélhetőleg az ide látogató vendégek teljes megelégedésére.

A szúnyogok elleni védekezést a szakemberek visszajelzései alapján kezdik meg, illetve folytatják a több mint négyezer hektáros területen. Előfordulhat tehát, hogy nagyobb települések egyes részeire már nem futja abból az összegből, amelyet az irtásra szánhatnak. A hatékonyabb biológiai irtás helyett – amely magukat a lárvákat pusztítja – egyelőre a jóval szerényebb eredményekkel kecsegtető légi kémiai gyérítésre van lehetőség, amely a kifejlett egyedekre veszélyes.

- Elkészítettük a térség úgynevezett „szúnyogtérképét” Tiszacsegétől egészen Tiszaroffig, amely a szúnyogok által leginkább kedvelt területeket, a lárvák bölcsőit jelölik - tette hozzá Zsebe Zsolt. - A biológiai gyérítésnek köszönhetően itt hatékonyan lehetne irtani ezeket a vérszívókat, egyelőre azonban ez még csak előkészítési fázisban van. Bízom benne, hogy a másod-harmadkelések idején már erre is lehetőségünk nyílik.

Magyarországon a csípőszúnyogoknak kilenc-tíz fajtája honos. A kifejlett egyedek két-három hétig élnek, ezalatt megkeserítik a melegvérű élőlények életét. A rövid idő alatt ugyanis az éppen aktuális generációnak gondoskodnia kell az utódokról.

Az széles körben ismert, hogy csak a nőnemű szúnyogok szívnak vért, de azt már kevesebben tudják, hogy ezt nem táplálkozás céljából teszik. A vérre a szaporodáshoz van szükség. A nőstény szúnyog mindenképpen lerakja petéit, de ha nem jut vérhez, akkor csak hím egyedek kelnek ki. A jövendő nőstény, ezzel együtt vérszívó egyedekhez cseppet sem önkéntes véradókra van szükség.

A nálunk régóta ismert szúnyogfajták – melyeknek csípéséhez már hozzászokott szervezetünk – ugyanakkor a szakemberek szerint egyre északabbra költöznek, míg hozzánk a déli egyedek érkeznek. Ezek csípése jóval komolyabb bőrreakciókat vált ki.

Forrás: szoljon.hu