A Monsanto Hungária Kft. 1997 óta tevékenykedik Magyarországon. A cég a növényvédő szerek forgalmazása után kezdett vetőmagtermesztéssel foglalkozni.

Híradások sokaságában olvashatjuk, hogy az amerikai tulajdonú Monsanto Hungária Kft. 14 milliárd forint, 67 millió dollár ráfordításával bővítette kukorica és olajrepce vetőmagtermelő kapacitását a Komárom-Esztergom megyei, nagyigmándi üzemében, amelyet a minap adtak át.

Az MTI tudósításából azt megtudhatjuk, hogy a Monsanto Hungária Kft. jelenleg 269 állandó munkavállalót foglalkoztat, közülük 62-en dolgoznak a nagyigmándi vetőmag-feldolgozó üzemben.  A magas terméshozamú vetőmagok iránti növekvő keresletre válaszolva a Monsanto a héten további négy európai helyszínen adott át hibridkukorica és repce vetőmagok termelését bővítő beruházásokat, Törökországban, Romániában és két üzemet Franciaországban.

Feldolgozó kapacitásuk növelése egy tízéves, 500 millió eurós európai beruházás része, amely a további franciaországi, ukrajnai és oroszországi fejlesztésekkel együtt több, mint 100 százalékkal növeli a társaság vetőmagtermelését és megerősíti európai alvállalkozóival kialakított együttműködését.

Ennyit a beruházás volumenéből és a foglalkoztatás javításából adódó tényekről. Ám érdemes tudni valamit a Monsanto cégről is, mely leányvállalatain keresztül a világ számos országában jelen van, és az utóbbi években a génmódosítás vezető vállalatává vált. A génmódosítás ugyanakkor sok vihart kavar, viták középpontjában áll, az ellen nemzetközi tiltakozás folyik évtizedek óta.

Marie-Monique Robin: Monsanto szerint a világ című, magyar nyelven 2009-ben megjelent könyve egyféle leleplezése a Monsanto-birodalomnak. A könyv új, eddig kiadatlan dokumentumokra, tudósok és politikusok véleményére, az áldozatok tanúvallomásaira támaszkodva mutatja be az iparbirodalom fejlődéstörténetét.

„A Monsanto káros és mérgező termékei miatt – a PCB-k, az erős gyomirtó szerek, mint a Vietnámban felhasznált Agent Orange vagy az Európában betiltott szarvasmarha növekedési hormon – az ipartörténet egyik legtöbb vitát kiváltó cége. 1901-es alapítása óta perek sorát indították ellene, a vállalat viszont az „élővilág” szakértőjének, a fenntartható fejlődés bajnokának mutatja be ma magát. Azt állítja, hogy a génmódosított vetőmagok elterjesztésével kitágítja – az egész emberiség hasznára – a természet, az ökoszisztéma működési korlátait. Mi az igazság ebben a kérdésben? Mi az óriásvállalat valós célja? Miközben hosszú évtizedekig figyelmen kívül hagyta tevékenysége környezeti és egészségi hatásait, hirtelen azt mondja magáról, hogy az éhezés problémája felé fordult és egy emberbarát szervezet szerepét próbálja eljátszani. Miközben a Monsanto a világ legnagyobb vetőmagvállalatává vált, növekedését hamisított adatok és elemzések, összefonódás az USA hatóságaival és sorozatos korrupciók övezték. A Monsantónak sikerült egész Földünkön elterjesztenie – minden valós ellenőrzés nélkül – a génmódosított mezőgazdasági termékeket, tekintet nélkül az emberek egészségére és a környezetkárosításra” – írja a szerző.

Egy ugyancsak a Monsanto-val kapcsolatos 2012-es francia kutatás megállapította: a genetikailag módosított kukorica és a Monsanto féle Roundup műtrágya és gyomirtó hatására a kísérleti patkányokban döbbenetes daganatok alakultak ki, több szervük károsodott és végül idő előtt elpusztultak. A daganatok olyan komolyak voltak, hogy némelyik állat csupán a kinövések mérete miatt alig jutott levegőhöz.

Döbbenetes ezzel kapcsolatban, amit Dr. Michael Antoniou, molekuláris biológus nyilatkozott. Szerinte várható, hogy a genetikailag módosított kukorica és a Roundup gyomirtó komoly hatással lesz az emberi egészségre.

Az ember a fentiek ismeretében nem is tudja, örüljön vagy búslakodjon a cég terjeszkedése miatt. Döntse el ezt mindenki maga!