Az idei könyvhét egyik újdonsága volt a Gyulán élő és alkotó Kiss Ottó gyermekeknek szóló kötete, a Móra kiadó által gondozott Szusi apó erdőt jár.  

- Szusi apó egy remete, aki megmosolyogja napjaink technikai csodáit - olvasható a fülszövegben. Egy kicsit benne van ebben a karakterben az idén ötvenéves Kiss Ottó is? – kérdeztük a szerzőt.
- Egy kicsit. Annyira mindenképpen, amennyire az ember óhatatlanul benne van a saját írásaiban. De azért remélem, hogy nem vagyok annyira „bölcs”, mint az öreg Szusi mester, még ha életkorban most már közelítek is hozzá. Szusi apó ugyanis elég gyakran megvilágosodik, de ezek a megvilágosodások sohasem vezetnek érdemi eredményre, sőt, kalandjai során néha még önmagával is ellentmondásba keveredik. Azt hiszem, ez adja a figura alapvető derűjét és egyben humorforrását.

- Két éve jelentkezett utoljára felnőtteknek szóló regénnyel. Lesz folytatása A másik országnak?
A regény cselekményszálai a ’90-es évek legelejével összeérnek, ezzel zárul a könyv. Arra, hogy azóta mi történt, többé-kevésbé emlékszünk, úgyhogy A másik országot biztosan nem folytatom. De jár a fejemben egy alapvetően másmilyen történet.

- Az utolsó mohikánok közé tartozik, azaz Békés megyében, Gyulán él és alkot. Nem szenved hátrányt, amiért vidéki maradt?
Vannak hátrányok, ez tagadhatatlan, hisz gyakorlatilag minden a fővárosban történik, de nem olyan súlyos a helyzet, hogy itt kellene hagynom ezt a vidéket és a barátaimat.

Forrás: beol.hu