Módosultak egyes állatvédelmi kormányrendeletek, így egyebek mellett nő az állatvédelmi bírság alapösszege és szigorodnak az állattartási szabályok.  
A módosítások értelmében az állatvédelmi bírság alapösszege augusztus elsejével ötezer forintról tizenötezerre nő, és ezt az összeget kell majd a jogsértés körülményeitől függően felszorozni - olvasható a Magyar Közlöny legutóbbi számában közzétett rendeletben.

Ha például valaki az állatot „természetellenes vagy önpusztító tevékenységre szoktatta”, akkor nyolcszoros szorzót kell alkalmazni, vagyis a büntetés 120 ezer forint.
A legmagasabb, 10-es szorzót akkor kell alkalmazni, ha valaki az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül oltotta ki, állatot kínzott; az állat tulajdonjogával, tartásával felhagyott, az állatot elűzte, elhagyta, kitette.
A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló rendelet módosításával a kutyákat a méretük szerint kategorizálták: e szerint kistestű eb az, amelynek a testtömege nem haladja meg a húsz kilogrammot, közepes testűnek számít a húsz-negyven kilogrammos, nagytestűnek pedig a negyven kilogrammnál nagyobb testtömegű eb.
A szabályozás kimondja, hogy tilos kistestű ebet tíz, közepes testűt tizenöt, nagytestű kutyát húsz négyzetméternél kisebb területen tartósan tartani.

Rendelkeztek arról is: a kutya-, a macska- és a görénykölyköket nyolchetes korukig az anyjukkal kell tartani, a hím sziámi harcos halakat pedig úgy kell tartani, hogy azok egymást, illetve a tükörképüket ne láthassák.
A rendelet kimondja, hogy a kutyák farkát csak az állat hétnapos koráig szabad kurtítani. A jövő év január elsejétől négy hónaposnál idősebb kutyát csak transzponderrel - azaz csippel - megjelölve lehet tartani.