Stresszmentes juhtenyésztés vedlőgyapjas drperekkel
A Debreceni Egyetem Agrár-és Gazdálkodás Tudományok Centrumának állattenyésztési telepén 2004-ben kezdték meg a szőrős juhok tartását, tenyésztését.
Az egyetem munkatársai kezdték el a ,,magyar szőrös juhfajta" kitenyésztését, a szomáli, barbadosi, és dorper fajtájú juhok keresztezésével. A fajtajelölt 60-100 kilogramm súlyú, a hazai éghajlatunknak megfelelő nyári-téli szőrzetű, tökéletesen vedlő, szarvatlan fajtát nem kell nyírni, és farkát sem kell csonkítani. A szőrős juhok ötletgazdája, „kitalálója” dr. Kovács András professzor elmondta: igaz hogy a gyapjú pótolhatatlan alapanyag, de sajnos az elmúlt évtizedekben a juhokat a húsa miatt tartják.
– Mivel az állatoknak nagy stressz a nyírás, ezért gondoltam arra, hogy a hús minőségén is tudtunk javítani – említette a professzor. -Mivel az állat nem szenved a nyírástól, a szőrős juhok rendkívül ellenállóak, bundájukat a mezőn le tudják vetni, legelés közben, és több tejet is adnak. Sajnos a gyapjas juhokat akkor is nyírni kell, ha nincs szükségünk a gyapjúra, mivel a nyári, meleg hónapokban szegény állatok megpusztulnának a melegtől. Így szükség szerint meg tudunk spórolni minimum egy vagy két nyírást évente.
A vágóállatként tenyésztett juhoknál a gyapjú növesztése energiapazarlásnak számít, mivel az elfogyasztott takarmányból nemcsak az állat húsa, hanem a gyapja is nő. A szőrős juhok így a takarmányt jobban hasznosítják, ráadásul a húsuk is jobb ízű, és kevésbé faggyús, mint az eredeti juhoknak – mondta Kovács András, hangsúlyozva: egyedül ezt nem tudta volna megcsinálni, Jávor András, Cseh Sándor és Gergátz Elemér professzorok segítsége nélkül és a tenyésztési program megvalósítását a Jedlik Ányos pályázati támogatás tette lehetővé.
A debreceni kutatók a szőrős juhok magyarországi meghonosítását szeretnék. A kutatók azt is elmondták, hogy az egyik legígéretesebb szőrős fajta az úgynevezett dorper. Reményeik szerint Magyarországon is elterjed majd a szőrös juh.
MTI-fotó: Czeglédi Zsolt