Többféle módon, követendő kezdeményezésekkel küzdenek az aprófalvak megmaradásért, a kistelepülések elnéptelenedése ellen az érintett önkormányzatok. 

Kovách Imre, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szociológiai Kutatóintézetének igazgatója elmondta, hogy az aprófalvak gyors ütemű elnéptelenedése Magyarországon is zajlik. A politika törekszik az elvándorlás ütemének lassítására, és sokfelé a helyi közösségek is keresik a megmaradás mintául szolgáló újfajta lehetőségeit.
A harmadik világ országaiban az emberek a nyomor elől menekülve áramlanak nagy tömegekben a városokba, nálunk éppen fordított a folyamat, vagy legalábbis egy időben egyszerre többféle mozgás van jelen van. A városlakók egy része az olcsóbb élet reményében költözik vidékre, a tehetősebb, középosztálybeli emberek pedig a nagyváros zaja elől keresnek menedéket a falvakban - mondta.

A szociológus rámutatott arra, hogy főként a kis lélekszámú települések hanyatlanak az elöregedés és a munkalehetőségek hiánya miatt; ezekben a boltok, iskolák bezárnak, a kulturális élet elsorvad, a fiatalok elköltöznek. Hozzátette, hogy a magyar népesség 23 százaléka él ilyen településeken, ahol a családok zömét elsősorban a szociális ellátórendszer tartja fenn, miközben 37 százalék fejlődő kistérségben él, lényegesen jobb életkilátásokkal.
Kovách Imre kiemelte: a kistelepülések világában a mélyszegénység és a luxus egyaránt jelen van, ami egyfajta „kreatív káoszként” akár pozitív társadalmi változásokat is eredményezhet. A hagyományos falvak lassacskán átalakulnak mezőgazdasági termelőből szolgáltató településsé - mondta.

Szabó Gellért (VJ Gazdakör), a Bács-Kiskun megyei Szentkirály polgármestere, a kétszáz aprófalvat tömörítő Magyar Faluszövetség elnöke hangsúlyozta: a kistelepülések a nemzeti kultúra forrásai, további süllyedésüket meg kell akadályozni; az elvándorlás megállítása össztársadalmi érdek.
Jelezte: elnéptelenedő aprófalvak mozaikszerűen mindenütt előfordulnak az országban. A helyben munka nélkül maradó, emiatt városba kényszerülő családok gyakran a szociális ellátás terheit is magukkal viszik, rázúdítva e kötelezettségeket más önkormányzatokra. Akadnak azonban szép számmal követendő példát mutató települések is.
Az általa vezetett, kétezer lakosú Szentkirály példáját említve Szabó Gellért utalt arra, hogy húsz éve az önkormányzat közhasznú társaságot hozott létre. A helyiek önkéntes pénzadományaiból is gazdálkodó Szentkirályért Közalapítvány kamatmentes kölcsönként meghitelezi a pályázatok előfinanszírozásához szükséges pénzt az önkormányzatnak, e forrásból egészítik ki az iskola, a közutak fenntartásának költségeit, de jut abból sportra, környezetvédelemre is.

Jász-Nagykun-Szolnok megye déli csücskében, a Tiszazugban fekszik az 1100 lakosú Tiszasas. Gyói Gábor polgármester, agrármérnök elmondta: az 1990-es évek elején az önkormányzat irányításával szociális kertészetet alakítottak ki, de a kezdeményezés egy idő után kifulladt. Tavaly kísérletképpen két hektárt újra művelésbe vettek, fejes káposztát, sütőtököt ültettek, majd egy újabb hektáron a Debreceni Egyetem jóvoltából energianád-palántákat telepítettek, ezzel a növénnyel fűtik majd az iskolát. A kísérlet bevált, a munkanélküliek bevonásával begyűjtött termés egy részét a szegény családok kapták, másik része az iskola konyhájára került alapanyagként, de jutott eladásra is.
A sikeren felbuzdulva a Start programba bekapcsolódva már 16 korábbi munkanélküli dolgozik a káposztaföldön, és a paprikatermesztés is beindult. Az önkormányzat nemrég traktort vett a munka megkönnyítésére. A 120 helyi munkanélküli többsége megélhetéshez jut a kertészetben - tette hozzá a polgármester.

Szabolcs megye elmaradott térségében a falusi turizmus jelentheti a talpon maradást. A 220 lakosú Tivadar sem néptelenedik el. A fészkelő gólyák, a Tisza-parti szabad strand, az érintetlen természet vonzza a vendégeket, s ez szerény megélhetést ad az idegenforgalomból élőknek. Danó Sándor (független) polgármester másik 15 környékbeli községgel összefogva kitalálta a szatmári vidék jellegzetes gyümölcséről elnevezett Szilvaút nevű turistaprogramot. Úgy véli, „a megállt idő értéket jelenthet, egyre több városlakó ugyanis falusi idillre, az érintetlen természet közelségére, az elfelejtett konyhai ízekre vágyik, és a régi kultúra emlékei iránt is fogékony”.

A Vas megyei Oszkó telek ingyenes felajánlásával csábítja a fiatalokat. A 700 lakosú falut fel is fedezték a közeli városokban élő családok, egyre többen költöznek ide, már szó sincs elvándorlásról. Hosszú Zoltán polgármester elmondta: az üresen álló iskolába még nem sikerült újra „életet lehelni”, de az óvoda működik. Bővítették az orvosi rendelőt, szabadidőparkot, új szolgáltatóházat hoztak létre, a helyi idősotthon pedig munkalehetőségeket nyújt. A fiatalok sem vágynak el innen, szülői segédlettel sorra veszik meg az elhagyott házakat, hogy megkezdjék önálló életüket - tette hozzá.

Az Őrség lábánál fekvő Zala megyei Magyarföld néhány éve még az elnéptelenedő települések közé tartozott, de a falu élére 2006-ban neves polgármester került. Rátóti Zoltán színész, mint ingatlantulajdonos csöppent a helyi közéletbe. Ma már nem lehet itt eladó házat találni. A színész időközben elnyerte a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatói posztját, emiatt megvált a polgármesteri széktől. Utódja, Tolnai Istvánné úgy fogalmazott: az 58 helybéli lakos és a pihenni oda járó háztulajdonosok értékrendje közötti eltérés időnként okoz súrlódást, de összességében a „friss szelek jót tesznek a falunak", megindult a gyarapodás – olvasható az MTI körkép-összeállításában.