A Pollia condensata – vagy más néven márványbogyó – a földkerekség legfényesebb gyümölcse. Nem ehető, mégis a természet egyik csodájaként emlegetik.

Egy vadon élő növényről beszélünk, mely Etiópiában, Ghánában és Nyugat-Afrika más területein honos. Levelei hétköznapiak, szörpöt sem tudunk készíteni belőle, ám mégsem jelentéktelen. Fénye egyedülálló a világon, így egy újabb elemet vehetünk fel arra a listára, melyen a Föld azon jelenségei szerepelnek, melyek túlontúl rendkívülinek tűnnek, hogy hihetőek legyenek.

A gyümölcs irizáló kék színben pompázik, s fényét évek, évtizedek óta rendületlenül tartja: egy 1974-es példány például még napjainkban is élénk termést hoz. A tudósoknak hosszú ideig rejtély volt, hogy honnan szedik fényüket, ám 2012-ben felfedezték mivoltának titkát.

Egy nemrég közzétett tanulmányban egy kutatócsoport vizsgálta a növény termését, s annak élénk színének eredetét. Pigmentet szerettek volna kivonni a gyümölcsből, ám legnagyobb meglepetésükre rá kellett döbbenniük, hogy a Pollia condensata nem tartalmaz pigmenteket.

A gyümölcssejteket körülvevő cellulózrétegek szelektíven verik vissza a fényt, ezért lehetséges, hogy a márványbogyó egyedülálló kékségben pompázzon. Ez a színezés az állatoknál jól ismert, növényeknél azonban még sosem találkoztak vele.

A tudósok észrevételei szerint a P. condensata biológiai szövetei intenzívebb színűek, mint bármely más növényé. Az őket érő fény harminc százalékát képesek visszaverni, hasonlóan egy ezüsttükörhöz. A bogyók attól függően, hogy milyen szögben nézzük őket, mindig más színt mutatnak.