Kiváló minőségű gyümölcseiről, őshonos kisállatairól volt híres sok évtizeden át Bazsi. A Veszprém megyei falu ma is földi paradicsom, ahol jó élni.

- Szeretném visszaállítani ebben a munkanélküliséggel sújtott térségben, hogy az emberek önellátóak legyenek, a fölöslegből pedig eladásra is jusson nekik – mondta Szentes László polgármester, aki leporolta a múltat és felébresztette Csipkerózsika-álmából a falut.

Más eldugott településekről inkább elvágyódnak az emberek, elindulnak a nagyvilágba munka után, ritkaság, hogy ragaszkodnak hozzá. Miután szétnéztem a faluban, leültem a polgármesterrel beszélgetni, hogy megtudjam, mi a titkuk.

- Tarthatatlannak éreztem tíz évvel ezelőtt, amikor polgármester lettem, hogy a 430 lelket számláló faluban a portákon zömében fű termett, az emberek pedig munkanélküliek, és a városi bevásárlóközpontokba jártak élelemért. Micsoda szégyen, nem mehet így tovább, gondoltam, és a tradíciók visszaállítását tűztem ki célul: a gyümölcstermesztést, állattenyésztést, ami elődeinknek is megélhetést adott... Meggyőződésem, hogy sok mindenhez nem kell pénz, csak elhivatottság és akarat. No és összefogás, hogy a szekeret egy irányba húzzuk. Amióta vezetem a falut, változatlan a testület. Ez is a siker egyik titka. Következetesen, együttműködve dolgozunk, nem megosztva. Ezt szeretném a településen is megvalósítani a közösség építésével, önfoglalkoztatással. Fontosak a közmunkásaink. Velük újítottuk fel a romos épületeinket, a művelődési házat, orvosi rendelőt, ravatalozót. Ezzel sok tízmilliót megtakarítottunk. Nem is vettünk fel hitelt, úgy működünk évi 50 millióból – magyarázza a polgármester.

Bazsi mindig is híres volt kiváló almájáról, körtéjéről, szőlőjéről, amiből jutott exportra is. A régi, kiszáradt ültetvények helyére újakat ültettek. – Fájó szívvel láttam, hogy a portákon a fa alatt rothad a gyümölcs, az emberek meg drága pénzen veszik a silányat a boltokban. Megkérdeztük a lakosságot, hogy kinél milyen fajta gyümölcsfa található még, és begyűjtöttük a szaporítóanyagokat Rágyánszky János orosházi kertészmérnökkel, meg a helyi Bazsalma civil egyesülettel az úgynevezett gyümölcsfa-génbankba. A növényeket kiültettük egy önkormányzati területre, majd a közel 3000 fát kiosztottuk a helyi és környékbeli, sümegprágai, sümegcsehi, zalaszántói embereknek, hogy neveljék, szaporítsák a gyümölcsfákat. Tervezzük ezt a szőlővel, a szelídgesztenyével is, amiről szintén sokáig híres volt ez a falu. Működtetünk kis gyümölcsfeldolgozót is, ahol bárki feldolgozhatja termését, a fölösleget meg eladhatja – tudtuk meg.

A mintafalu programot azért kezdeményezték Bazsiban, hogy összegyűjtsék az itt őshonos hét tyúkfajtát. A munkában részt vett a Bazsalma egyesület és a gödöllői Magyar Génmegőrző Egyesület. Ezekből a fajtákból aztán ingyen kaptak a lakók, akiktől természetes szaporítást kértek. A szükségletük feletti fölösleget eladhatják.

- Ezekből a különleges tyúkokból 160 példányt nevelünk a hivatal melletti területünkön is, ahol közmunkások dolgoznak. Itt most építjük a keltetőt, amit a mellette levő épületekkel együtt biomasszával működtetünk majd. A közelben szintén közmunkásokkal termesztünk uborkát, krumplit is, a földeket ásott kútból locsoltuk. Idéntől a baromfitenyésztést is visszahozzuk. Tervezzük, hogy a térséget is ellássuk ezekkel a kisállatokkal, és szeretnénk létrehozni a helyi termények boltját.

- Célunk az önellátás, hogy saját portáján mindenki termesszen gyümölcsöt, neveljen állatot. Közmunkásaink pedig a megszerzett tudást otthon hasznosítják. A faluban és a környéken a munkanélküliség magas, csak néhányan kapnak munkát a kereskedelemben, vendéglátóiparban – vázolta a jövő útját a polgármester,  s ez más hasonló adottságú településeknek is minta lehet.

Forrás: veol.hu