A sárközi motívumkincset felhasználó ékszerek és viseletek készítésére hirdetett országos kézműves pályázatot a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület. 

A szervezet ezzel is szeretné segíteni a nemzeti kulturális örökség részévé vált sárközi népművészet megőrzését.

Az egyesület a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával hirdette meg a két pályázatot. A Berekai Éva Országos Népi Ékszer pályázatra a kiírás szerint népi ékszerkészítők, ötvösök, tűzzománckészítők, fa-, csont-, szarufaragók, bőrművesek, gyöngyfűzők, lószőrfonók munkáit várják. Az egyesület azt szeretné bemutatni, hogy hogyan lehet átmenteni, beilleszteni a különböző műfajban alkotó ékszerkészítők tudását, alkotásait a XXI. század viseletkultúrájába.

Az idén először meghirdetett Öltözékünk üzenete című pályázatot iparművészeknek, népi iparművészeknek írták ki. Az egyesület célja a sárközi hímzés és szövés mintakincsének újszerű felhasználása, és az, hogy a ma embere számára is hordható viseletek, kiegészítők szülessenek.

Az ékszerek között "tovább gondolt" iparművészeti alkotásokra is számítanak. Bár hagyományosan a sárközi férfiak nem hordtak ékszereket, a mai divat szerint férfi karkötők, nyakláncok, kitűzők is készülhetnek sárközi mintákkal. Divatos viseleteket várnak, amelyeken nemcsak a hímzés motívumai jelennek meg, hanem a sárközi szőttes régi hagyományát is feldolgozzák.

Az alkotásokat, amelyeket július 20-ig lehet benyújtani, iparművészekből és etnográfusokból álló zsűri bírálja el, és augusztusban, majd az őszi, szekszárdi szüreti napokon kiállításon, valamint divatbemutatón tárják a közönség elé.

Az 1990-es évek elején a Sárközi Népi Iparművészeti Szövetkezet Dés Enikő textilművésszel közösen már tervezett sárközi hímzéseket ruhákra, a kezdeményezésnek azonban nem volt folytatása, és a szövetkezet is megszűnt. A Sárköz motívumrendszere más tájegységekétől eltérően geometrikus és stilizált, ami nagyobb lehetőséget ad az újfajta felhasználásra, mint a matyó vagy kalocsai motívumkincs.

A Sárköz legjellemzőbb hagyományos ékszerei a gyöngygallér, nyaksi, nyakbavető voltak, díszítő elemként használták a csengőbojthoz hasonló csafringot és a felső inget, a röpikét összefogó, gyöngyből fűzött szoritkót is. A ruhákra leggyakrabban a termékenységet jelző stilizált gránátalmát, tulipánokat hímeztek.

A Sárköz népművészete: a szövés, hímzés, gyöngyfűzés, viselet 2012 szeptemberében felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére. A tájegység öt települése - Decs, Őcsény, Alsónyék, Sárpilis és Báta - vállalta, hogy elkészíti a hagyományok megőrzésének stratégiáját – írta az MTI.