Talán sokak által ismert a réges-régi találós kérdés: mikor van a túrós csusza nevenapja? Nos, a válasz: Egyed napján, azaz ma, szeptember elsején. 

A hagyományok szerint e napon kezdték a búza, másutt a rozs vetését. Azt tartották, hogy aki Egyed napján veti el a búzát, bő termésre számíthat.

Néhol a szőlővel kapcsolatosan is kialakultak hiedelmek, például gonoszelhárító varázscselekmény: virradat előtt a gazda meztelenül járta körül a szőlőjét, négy sarkán összekötötte a gallyakat, hogy a gonosz elől elzárja.

Ilyenkor fogják hízóra a disznót, ha karácsony táján le akarják vágni.   E napra annyi ételt adnak a jószágnak, hogy még hagyjon is ott belőle. Csanádpalotai regula: ha elmúlt Egyed, a jószág már ehet. 

A középkor népszerű szentje, görög származású bencés rendi szerzetes volt, a koldusok, a nyomorékok és leprások védőszentje.  Hazánkban és Angliában különösképp kedvelték.

Legendája szerint Egyed vagy Ögyed egy erdei barlangban remetéskedett, ahol egy szarvastehén táplálta tejével. Egyszer a király pont arrafelé vadászott, felverte és üldözőbe vette Egyed szarvasát. Az állat a remete barlangjába menekült. Ott az utána lőtt nyila  a szentet találta el.

Egyed ünnepe naptári helye miatt  őszkezdő napnak számít. Az erdélyi reformátusok  településeken  a jószágoltalmazó Egyed ünnepén álltak  szolgálatba a  pásztorok. Ettől kezdve naptól hat héten át nem vettek tiszta holmit magukra a pásztorok.

Egyed naptól fogva nem szabad a szőlőskertben szekérrel járni,  viszont virradat előtt a gazda meztelenül körüljárja szőlejét, négy sarkán összeköti a gallyakat, hogy ezzel elzárja szőlejét a gonosz elől.

A nap időjósló nap is. Ha Egyed napján eső esik: négy ökrödhöz még négyet végy. Ha nem esik: a négyből kettőt eladhatsz. Az első esetben esős, az utóbbiban pedig száraz ősz várható.  Vagy: ha Egyed napján esik, akkor esős lesz az ősz. Amilyen az Egyed nap, olyan lesz az egész hónap. Az e napi esőből esős őszre jósoltak, ellenkező esetben szárazra.

Forrás itt és itt.