Csak a mesterségükből, míves remekeikből gyakorlatilag képtelenek fenntartani magukat az elveikhez ragaszkodó kézműves mesterek, ám most reménykednek.
A nemrég elkészült népi kézműves stratégia a várakozások szerint javíthat a helyzeten.

- Soha nem gondoltam volna, hogy nem tudok megélni a mesterségemből, de egyre inkább ezt érzem. – Nepp Dénes népi iparművész mondata sokat elárul a kézművesek mai helyzetéről. Ha a neves szekszárdi szíjgyártómesternek csak a saját maga által készített termékekből kellene megélnie, már le kellett volna húznia a rolót. Ezzel együtt elvtelen kompromisszumokra nem hajlandó, a minőségből nem enged. Az általa forgalmazott áruk legalább fele míves hazai termék, ezzel is igyekszik támogatni a honi kézműves ipart.

A szíjgyártómester harmincöt éve dolgozik kisiparosként. Az általa készített, szinte elnyűhetetlen, nívós lószerszámokért a rendszerváltás környékén még sorban álltak nála. A fizetőképes kereslet azóta drasztikusan csökkent, a folyamat ma is tart.

Nepp Dénes szerint a bonyolult előírások, a bürokrácia, az adók okozta terhek enyhítésével lehetne elősegíteni a népi kézművességet. Mint fogalmazott: nem kell, hogy segítsenek rajta, csak hagyják békén.

- Aki tartja magát az elveihez, nem tudja fenntartani magát a mesterségéből. Aki nekiáll olcsó gagyit gyártani, talán megél – vélekedett Verseghy Ferenc, a népművészet mestere. A mözsi fazekas szerint nagyon rossz a helyzet, nincs értékesítési hálózat, a megrendelések esetlegesek. Elhalt az utánpótlás képzés, romlik a szakma megítélése. Holott az értékes kézműves áruk jelentős export lehetőséget, idegenforgalmi húzóerőt és sokak számára munkát biztosíthatnának.

Mindkét mester bízik benne egyébként, hogy a nemrég elkészült népi kézműves stratégia alapján, az állam és a szakma együttműködésével pozitív változások jöhetnek ezen a téren. A népi kézművesség stratégiája a mára visszaszorult népi kézművesség és népművészet megújítását, a hagyományos mesterségek fennmaradását, nem utolsó sorban a helyi gazdaság erősítését célozza. A számos civil szervezet és szakértő bevonásával elkészült stratégia a gyakorlatba való átültetésében a Vidékfejlesztési Minisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is közreműködik.

A stratégiát örömmel fogadták a Tolna megyei érintettek is. Komjáthy Tamásné, a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület elnöke szerint nagy segítséget jelentene, ha a kézművesek az őstermelőkhöz hasonló feltételekkel vállalkozhatnának. Fontosnak nevezte egy bolthálózat kialakítását is. A kézműveseket a vásárokon, fesztiválokon az emelkedő helypénzek is sújtják, segítene, ha az illetékesek nemcsak a bevételi forrást látnák ebben a tevékenységben, hanem a hagyományos értékek átmentését és új kulturális javak létrehozását is. Az oktatás szintén kardinális kérdés. A helyi szakkörök nemcsak az utánpótlás nevelése miatt fontosak, a felnőtteknek is boldogságforrást, lelki felüdülést nyújthatnak.

Forrás: teol.hu