Az elhullajtott trófea nem szabad préda, éppen ezért az engedély nélküli elvitele lopásnak minősül, és akár súlyos ezreket fizethetünk a begyűjtéséért.

Elérkezett az ideje, hogy a gímszarvasbikák elhullajtsák agancsaikat. Az öreg példányok kezdik a sort január végén, februárban, majd őket a fiatalabbak követik. Az elhullajtott agancsnak piaci értéke van, kilogrammonként kétezer forint. Egy-egy nagyobb szár hat-hét kilót is nyomhat, így 10-15 ezer forintot is lehet kapni darabjáért. A nagy kérdés, hogy szabad-e bárkinek elvinni az erdőből a talált „trófeát”?

A válasz nem, hiszen az a törvény szerint a vadgazdálkodó tulajdona, ezért aki saját szakállára elviszi, az lop. Az illegálisan gyűjtőket persze ez nem zavarja, ők kockáztatnak. Ezzel nemcsak a más tulajdonát rövidítik meg, hanem megzavarják az erdők vadállományát, a vadászturizmust is. Ezért ma már az sem ritka, hogy bizonyos területeken erdőlátogatási tilalmat rendelnek el február l-jétől április végéig.

A kereslet miatt nagy a csábítás, jó a felvevőpiac. Az illegálisan gyűjtött darabokat orgazdák vásárolják fel, akik ezt megpróbálják engedélyekkel „tisztára mosni”. Úgy hírlik: a hazai illegális piac egy külföldi személy kezében összpontosul, aki kiszállítja az árut, iparszerűen feldolgoztatja. Gombokat, késnyeleket, dísztárgyakat készítenek belőle. Az engedély nélküli gyűjtők gyakran csapatokban járnak, hogy mihamarabb, minél több trófeára tegyenek szert. Megtörténik, hogy nekihajtják a sűrűnek a bikákat, hogy mielőbb potyogjon le az agancsuk. A hajtással az összes vad nyugalmának oda.

Akinek nincs engedélye – értékhatártól függően –, az bűncselekménybe esik, ami rendőrségi feljelentést, vagy vadvédelmi bírságot von maga után. A törvény végrehajtási rendelete a hullott agancshoz is rendel vadgazdálkodási értéket, ami jelenleg kilónként 5 ezer forint.

Forrás: heol.hu