Gergelyiugornyán is felbukkant a durva bőrproblémákat okozó növényfaj: a kaukázusi medvetalp érintésével égési sérülés szerű tünetek jelentkezhetnek.

Sipos Tibor a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság vezetője a szon.hu-nak elmondta: számukra nem újdonság a mostani “lelet”. A növényvédelmi szakemberek ugyanis már az elmúlt évtől végzik a veszélyes invazív növények, köztük is kiemelten a Kaukázusi medvetalp földerítését megyénkben. Ahol megtalálnak ilyen növényeket, azokat nyomban izolálják.

Most is ez történt Gergelyiugornyán, ahol lakossági bejelentést követően szakemberek azonosították, a hatóság pedig megtette az elsődleges intézkedést. A kaukázusi medvetalp érintése veszélyes, apró szőrei révén heveny bőrgyulladást, fényérzékenységet okozhat, melyek nyomán komoly égési sérülés szerű tünetek jelentkeznek a bőrün.

Virágzása idején veszélyes, viszont egész nyáron virágzik. Az orvosok azt tanácsolják, a növénnyel való érintkezés után a bőrfelületet azonnal mossuk le szappanos vízzel és óvjuk a fénytől. E túlélőművész növény kiirtását nehezíti, hogy rendkívül invazív faj, s ha kivágják, újra kihajt és regenerálódik. Bár a Tisza mellett eddig is találtak medvetalpat, Magyarországon – még Keszthely és környékét kivéve – kevésbé elterjedt, ezért is rossz jel, ha megjelenik valahol.

A kaukázusi medvetalp (másképp óriás medvetalp) a zellerfélék családjába tartozó évelő növény. A Kaukázus vidékéről Európába a 19. században telepítették be dísznövényként. Figyelemreméltó szaporodóképességének és igénytelenségének köszönhetően gyorsan kiszabadult a kertekből, és mára szinte az egész kontinensen elterjedt. Hazánkat többé-kevésbé elkerülte, bár a Tisza egyes szakaszain, illetve Keszthely környékén már tömegesen előfordul.

Általában 2–5 méter magasra nő meg, ritkán a 7 métert is elérheti. A liláspiros foltokkal tarkított, vaskos szár és a levélnyél üreges. A szár átmérője 3–10 cm, az 1-2 méter széles levelek páratlanul szárnyaltak mély bemetszésekkel osztottak.

A nyár végéig nyíló sok kicsi, fehér virág csomókban helyezkedik el a 80 cm átmérőjű ernyős virágzaton. A termése 1 cm hosszú, ovális alakú, lapos. A magvak ősszel érnek meg, egy növény több százezer termést hozhat. Erősen invazív faj, az összes többi növényt kiszorítja az adott területről.

A kaukázusi medvetalp igazi túlélőművész: ha kivágják, azonnal újrahajt, és 4–6 hét alatt gyakorlatilag teljesen regenerálódik. Ezt mélyre nyúló karógyökerei teszik lehetővé. A szabadon megvásárolható gyomirtók csak a hajtásokat pusztítják el, a gyökerek ellen hatástalanok. A gyökerek kiásásán kívül hatásos a bennük tárolt tápanyagkészlet rendszeres vágással történő kimerítése.

Ha a gyökér fölé egy nagy, nehéz kőlapot helyezünk, az két éven belül elpusztul. A magvak azonban hét (de egyes források szerint akár 15) évig is csíraképesek maradnak, ezért a területet még sokáig rendszeresen ellenőrizni kell. A növény közelében csak teljesen zárt ruházatban és védőszemüvegben szabad dolgozni! Németország évente majdnem 13 millió eurót költ a veszélyes jövevény kordában tartására. 

Forrás