Tavaly áprilisban az utak mellett 20—40 forint közötti áron kínálták a burgonya kilóját, manapság az őstermelők 80-110 forintért adják nagy tételben.
A zöldségeseknél jelenleg 140-250 forint között alakul az ár. A piacokon a méz, a hagymafélék, a torma, a savanyú káposzta a legkelendőbb.

Az egykor oly népszerű burgonyatermesztés visszaesett Békés megyében is, a feketeföldön előállított burgonyának jóval magasabbak a termelési költségei, mint a homokos talajon vetettnek, például azért is, mert előbbinek a szedése nem gépesíthető. A feketeföldi krumpli hiába jó ízű, kinézetre nem olyan szép, talajszennyeződés, sérülés inkább található rajta, mint a homokin.

Mindez az árban is megmutatkozik, a mutatós burgonyáért többet kérnek, ugyanakkor sokszor a pucoláskor, a daraboláskor derül ki, hogy a fagyás miatt fekete a belseje, és édes a burgonya, sokat ki kell dobni belőle.

Az eredetileg Dél-Amerikából származó burgonyát a szegény ember kenyerének, földi almának is hívják. Ha viszont megnézzük: ma egy kiló kenyeret vehetünk 200-230 forintért, és ennyibe kerülhet egy kiló krumpli is. Tavaly 17 százalékkal kevesebb burgonya termett hazánkban, mint 2011-ben. A hazai mellett jellemzően francia, belga és lengyel importból származó burgonyát árulnak Magyarországon. A francia és a belga kinézetre tetszetős a szemnek, a lengyelt ipari célra, valamint nagyobb üzemi konyháknál használják fel.

- Januárban leginkább az időjárás, az influenzaszezon határozza meg, mit vesznek a vásárlók – hangsúlyozta Vasas Norbert békéscsabai zöldségárus. – A méz, a hagymafélék, a torma, a savanyú káposzta, a citrom a legkelendőbb egészségmegőrzésre, a légúti gyulladásos tünetek csökkentésére.

- Sokan tároltak télire sárgarépát, fehérrépát és zellert, így ezeket nem keresik különösebben. Mi termálfóliás paradicsomot, paprikát is árulunk, ezeknek ugyan valamivel magasabb az áruk, de azokat a tápanyagokat használják fel a termesztésnél, melyek a környezetünkben vannak, amire szükségünk van. Nem a kényszeréréstől, pirosítótól kapják a színüket. A primőröket csak kóstolgatják a vásárlók, úgy vannak vele, jobban megéri a drágábból a kevesebb, de az ízletes legyen.

Gáncse Mihály kétegyházi agrármérnök, bioalma-termesztő elmondta, lagymatag az almapiac, neki például még 200 mázsa étkezési bioalmája van. Olcsón adná, mégsem kell. A szabolcsiak uralják a Békés megyei piacot, Gáncse Mihály szerint oda kellene figyelni arra, hogy például a gyermekélelmezésnél labdába rúghassanak a megyei termelők, akiknek semmivel nem rosszabb és nem drágább a portékájuk. Gáncse Mihály kifejtette, már 80-100 forintért is odaadják az alma kilóját. A zöldség- és gyümölcsárusoknál azonban alig lehet 200 forint alatt almát találni, és esetenként 450 forintért is kínálják a gyümölcsöt.

A kétegyházi termelő a piacokat járva felfigyelt arra az örvendetes tényre, hogy a sárgarépa, a fehérrépa, a káposzta, a hagyma ára az elmúlt egy-két hónapban nem emelkedett. A burgonya drágulásában pedig bizonyára szerepet játszott az is, hogy még karácsony előtt előre beharangozták a 300 forintos árat. Holott ez népélelmezési cikk, és elkeserítő, hogy befogta a kenyér árát.

Forrás: beol.hu