Dobos-torta, Gundel-palacsinta és Csáky-rostélyos. Igazán pompás ínyencségek. Az ismerős ételnevek mögött a magyar gasztronómia nagy alakjai állnak.

Ők a francia stílus és a magyar hagyományok ötvözésével világhírűvé emelték hazánk konyhaművészetét. Egyikük ráadásul a Tátrában egy olyan helyen gyógyított, ahol a magyar irodalom nagyjai is megfordultak.

A történet az 1843-ban született Szontagh Miklóssal kezdődik. Az Árva-parti Alsókubinból származó orvos volt ugyanis az, aki korának általános szemléletével (mely csupán a vízben látta a gyógyító erőt) szakítva, a magashegyi levegő erejét hangsúlyozta. Felismerve a Magas-Tátra klimatikus gyógyhatásait, 1876-ban megalapította az első magyar tüdőgyógyintézetet. Az újtátrafüredi szanatórium működtetésén túl turistavezetéssel, földrajzi kutatásokkal, mentőképzéssel és a Tátra vidékét népszerűsítő kiadványok szerkesztésével foglalkozott.

Az intézetet 1909-től már a Budapesten szintén orvosi diplomát szerző fia vezette. Jó kezekben volt nála a családi örökség, hiszen ifj. Szontagh Miklós és felesége, Maria Frapporti minden idejüket és vagyonukat a folyamatos korszerűsítésre, bővítésre fordították. 1925-re már 350 szoba állt a betegek rendelkezésére Európa egyik legmodernebb gyógyintézetében.

Mivel a helyes étrendnek, a beteg állapotának megfelelő diétának is fontos szerepe van a gyógyulásban, a Palace-Szontagh főszakácsa sem lehetett akárki. Csáky Sándor megfelelő személy volt erre a feladatra. Munkásságát az 1910-es első magyar szakácsművészeti kiállatás, a The Universal Cookery Food Association által szervezett nemzetközi rendezvény, bécsi és németországi versenyek is aranyéremmel értékelték. 25. szakácsjubileuma emlékére saját költségén könyvet adott ki A huszadik század szakácsművészete címmel. A nyolcszáz oldalas gyűjtemény egy történeti résszel kezdődik, melyben Csáky vázlatosan bemutatja az elmúlt évszázadok magyar konyháját, ezután néhány fontos praktika (hússzeletelésről, tálalásról) olvasható, majd a saját magától és elismert kollégáitól választott receptek következnek. Csáky elméleti és gyakorlati tudása tehát megkérdőjelezhetetlen.

Nem meglepő ezek után, hogy a magyar impresszionista költészet nagy alakja, Tóth Árpád éppen az újtátrafüredi szanatóriumtól várta súlyos tüdőbetegségének jobbra fordulását. Társasága is volt: Mikes Klára minden telet itt töltött, nem egyszer férje, a költő Szabó Lőrinc kíséretében. A gyógyüdülés eredményességéről Tóth Árpád egyik leveléből tudunk, amit szerkesztőjének, Klára édesapjának, Mikes Lajosnak írt: „[…] a rend kedvéért jelentem, hogy pár napon belül befejezem itteni kúrám és hazautazom. Otthon egy heti átmeneti lustálkodás után elsején annak rendje és módja szerint szomorúan újra munkába állok. Szomorúan, mert Szontagh főorvos szerint a betegségem épp most mutat nagyszerűen javuló tendenciát és marha vagyok, hogy hazamegyek, mert most valószínűleg meggyógyulhatnék. Híztam több mint négy kilót és zörejeim is szépen visszafejlődtek.” A költő még többször visszatért a szanatóriumba, de mivel a kezelés költsége komoly gondot okozott számára (egy alkalommal például abban egyeztek meg orvosával, hogy a januári számláját nem kell kifizetnie, ha Az Est című újságban megjelentet egy cikket a szanatórium és a tüdőgyógyítás új vívmányairól), végül mindig haza kellett térnie Budapestre.

A levélben említett hízásban Csákynak is szerepe lehetett. Erről bővebbet megtudhatunk, ha fellapozzuk 1929-ben kiadott receptgyűjteményét, hiszen ebben külön fejezetet kaptak azok az ételek, melyeket bizonyos betegségek esetén kell beépíteni az étrendbe. Itt található „hízókúra” címszó alatt az alábbi menüsor:

Reggeli: kávé, kakaó vagy csokoládé 3-4 darab cukorral, 50 gr tejszínhabbal, 40 gr vaj, méz vagy jam, 2 zsemlye, 2 drb feketekenyér, fehérkenyér vagy kalács
Tízórai: dara- vagy rizskása, 1 sonkás-vajas zsemlye, vagy 2  lágytojás vajas kenyérrel (20 gr vajjal) 20 gr sajt
Ebéd: 1 csésze üres húsleves, egy zsemlye 30 gr vajjal, vagy szardellavajjal, rántott ponty majonézzel, disznósült, burgonyapüré, tökfőzelék tejfellel, metéltfelfújt csokoládémártással, ananászfánk tejszínhabbal
Uzsonna: kávé, kakaó vagy csokoládé 50 gr tejszínhabbal, 4 drb cukorral, 40 gr vaj pirított zsemlye
Vacsora: 1 zsemlye 30 gr vajjal vagy szardellavajjal, sonkapudding tejfeles mártással, párizsi szelet, sült krumpli, paraj tojássárgával és tejszínhabbal elkészítve, Sacher-torta tejszínhabbal, 30 gr sajt, 1 feketekenyér, 1 édes befőtt
Este 10 órakor: 1 pohár tej vagy tejszín (100 gr)

Az embert próbáló menüsor legizgalmasabb nevű ételének, az ananászfánknak receptje így szól Csákynál:
„3 tojássárgáját keverjünk habosra 3 dkg porcukorral, adjuk hozzá 3 tojásfehérjének 3 dkg cukorral felvert habját és 6 dkg lisztet. Papírral kirakott sütőpléhre 1 cm vastagon szétkenjük, és lassú tűznél kisütjük. Ha kihűlt, a papirost levesszük, 4 cm átmérőjű gömbölyű kiszúróval karikákat szúrunk ki, ezeket desszertkosárba helyezzük. Tejszínhabbal, melybe finomra vágott ananászt keverünk, kúpalakba feltöltjük és 3 szögletű ananászszeletekkel díszítjük. Tetejére egy piros cseresznyét helyezünk.”

Forrás: korkep.sk