Magyarország nyolcadik natúrparkját, a Koppánymente Natúrparkot tíz település széleskörű összefogásával a Somogy megyei Törökkoppányban avatták fel.

Az 1990-es évek közepétől ismertek az első natúrpark alapítási kezdeményezések, natúrpark címet pedig 2004-től kaphatnak azon szervezetek, amelyek ehhez benyújtják a megfelelő dokumentációt. A Koppánymente Natúrpark természeti és kulturális értékeket védő, egyúttal az ökoturizmust és a vidékfejlesztést szolgáló csaknem 400 hektáros terület. A Koppány patak völgyében már eddig is sikeres táj rehabilitáció, alkalmazkodó erdő- és mezőgazdálkodás, valamint tudományos és monitoring tevékenység folyt, amely egyben jelentős turizmust is generált. 

A natúrparkok a természeti és kulturális értékekre építő, azokat fenntartó módon megőrző és hasznosító helyi kezdeményezésekként ismertek Európa számos országában.

A Koppány völgyében létrehozott natúrparkban a döntően helyi lakosokból álló egyesület felismerte, hogy csak az együttműködés teszi lehetővé egy fenntartható környezeti társadalmi és gazdasági kialakításának a megalapozását. Az összefogást és együttműködést a Koppánymenti Natúrpark szakmai dokumentációjában, a Völgy Hangja Fejlesztési Társaság Közhasznú Egyesület által benyújtott projektben a rövid és hosszú távú tervek között is megfogalmazták, amelyek egyaránt tartalmaznak gazdasági, környezeti és társadalmi célokat a fiatalok helyben maradásának ösztönzését, a helyi mikro- és kisvállalkozások megerősítését, a helyi élelmiszertermelést, a biodiverzitás megőrzését és az élőhelyek fejlesztését.

Alig egy évvel ezelőtt egy új korszakot indult a hazai natúrparkok történetében, amikor a minisztérium, a Magyar Natúrpark Szövetség a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet, valamint a Magyar Nemzeti Vidékhálózat együttműködési megállapodást írt alá a magyarországi natúrparkok jövőjéről.

A natúrparkok célja az egységes kultúrtáj megőrzése, a kulturális értékek megmentése, az élőhelyek, a fajok védelme, a táj gondozása, ápolása, a környezeti káros hatások minimalizálása, a hagyományos természetbarát gazdálkodás és az ökoturizmus támogatása, a biogazdálkodás elterjesztése, a térségben honos kézműves mesterségek megőrzése helyi kezdeményezések bevonásával.
Az első magyarországi natúrpark a határon átnyúló, magyar-osztrák kezdeményezésre létrejött Írottkő Natúrpark volt, amelynek egy része Magyarországon, másik része Ausztriában található.

A Koppánymente Natúrparkkal együtt nyolc natúrpark rendelkezik hivatalos miniszteri névhasználati engedéllyel, ezen kívül további 12 natúrparki kezdeményezés ismert. A korábban államilag elismert natúrparkok: a Vértesi, az Írottkő, a Sokoró-Pannontáj, a Cserhát, a Szatmár-Bereg, a Gerecse és a Hét Patak Gyöngye Natúrpark – írta az MTI.