Az emberek manapság több húst esznek, mint korábban bármikor. De vajon hogyan befolyásolhatja a már-már mérték nélküli hűsfogyasztás a környezetünket? 

Miközben harcolunk az iparosodás ellen, napról napra több hús fogy el a piacon, az üzletekben, a henteseknél. A fejlettebb országokban megnőtt a húskereslet, ám az emberek többsége az olcsóbb árukat, az olcsóbb helyeken veszi meg, melyek sajnos nagyipari, egyben alacsonyabb osztályú húsok.
Már rengetegszer hallhattad a televízióban, olvashattad újságokban, hogy a sok hús fogyasztása egészségtelen, ugyanakkor arról senki nem beszél, hogy bolygónknak is ártanak a nagyvállalatok. Az alábbiakban ezek néhány természeti következményét ecseteljük.

Termelés – Azon kívül, hogy mi zöldséget és gyümölcsöt termesztünk fogyasztásra, ugyanezt meg kell tennünk az állatokért is, ami több földet, több vizet és több tüzelőanyagot igényel.

Erdőirtás – Minden állatnak kell egy élőhely és ez így természetes, de nem minden áron. A gazdáknak évről évre több területre van szükségük, ami az erdők kiirtásával jár, hiszen másfele nem tudnak terjeszkedni. Felmérések szerint az erdőirtások több mint a fele az állatok tartásáért történik.

Antibiotikus ellenállás – Az ipari állattenyésztésben gyakori, hogy antibiotikummal „turbózzák” az állatokat, hogy több húst adjanak. Ez a fajta antibiotikummal való visszaélés szervezetünket becsapja: a baktériumok sokkal könnyebben aktiválódnak testünkben.

Vízszennyezés – A nagyvállalati állattartás hírhedt a vízszennyezésről. Felmérések szerint egy ilyen „farm” egy kisebb város szennyvízének is megfelelő vízzel garázdálkodik.

Tüzelőanyag – Általában egy hagyományos mezőgazdaságban is rengeteg tüzelőanyag fogy el, ám a húsgazdálkodásban ez a ráta az egekbe szökken. Körülbelül nyolcszor annyi fa, vagy szén kell a húsok piacra dobásáig, mint a szintén protein tartalmú növényekéhez, így a babhoz, vagy a kukoricához.

Helyben, helyi tenyésztésű állatok húsát vásárolva mérsékelheted az említett problémák többségét. Az árak emelkedésével, talán a következő években csökken a populáció húsfogyasztása, mellyel nemcsak a természetet védhetjük, hanem szervezetünket is megóvjuk a manapság már túlzottá vált kacsa, liba és disznó fogyasztásától. Tudom, hogy a húsról nem mindenkinek sikerül lemondania, de nem mindegy, hogy egy hét lefolyása alatt ötször, vagy kétszer fogyasztjuk, ezzel globális szinten nagy tettet végrehajtva.

Talán most, 2013-ban jött el az ideje, hogy vegyek egy vegetáriánus-szakácskönyvet? …