Nemcsak az erdő, benne a vad is szomjas a lassan idén is évszakos méretet öltő szárazságban. Vajon nagy a vándorlás az éltető vízért? Mit lehet tenni?

Több patak, forrás kiszáradt az erdőn is, s ezzel megromlottak a vaddisznók, szarvasok, őzek életkörülményei. Nem jellemző ugyanis, hogy ezek minden nap nagy utat tennének meg a vízlelő helyekig, általában ott tartózkodnak, ahol addig inni, dagonyázni tudtak. Mivel az aljnövényzet kipusztult, a csontszáraz talajon egyre szembeötlőbbek a vadcsapások.

Az aszályos idő miatt már tavaly is sok volt a másodellésű koca, normál körülmények között ugyanis ősszel nem születnek malacok. Másrészt, ha vízhiány van, nem jutnak elegendő fehérjedús táplálékhoz, s ez legyengíti a szervezetüket. Ez utóbbi következtében aztán elszaporodnak az élősködők a testükön. A helyzet annyira mégsem vészes, hogy a vízhiány a vadak pusztulásához vezessen. Az erdei állatok vízhez jutását segíteni lehet a források, dagonyák rendszeres tisztításával, a lédús takarmánynak megfelelő hullott gyümölcs kijuttatásával.

Erdőkhöz közeli kertekben, telkeken ettől függetlenül is ajánlatos naponta összeszedni a lehullott almatermésűeket, a csonthéjasokat, mert várható, hogy a szomjas nagyvadak hamar rákapnak ezekre.

A csapadékhiány következtében mostanra húsz-, ötven- illetve hatvan centiméternyit apadt a tározók vízszintje, a tavak vize besűrűsödött, fokozott az algásodás, de számottevő halpusztulást eddig nem jelentettek. Az élővilág alkalmazkodni próbál a jelentős változásokhoz. Ennek lehet a megnyilvánulása az is, hogy augusztus közepén a Nyitra mellett egy új madárfajt, a kuhit észlelték madarászok, és feltételezhető, hogy ugyanaz a madár jelent meg a Zámolyi-medencében is.

Forrás: nport.hu