Civil szervezetek hallatják hangjukat a kistermelők érdekeinek védelmében, tevékenységük könnyítéséért. Javaslataikat már eljuttatták a szaktárcához.

A Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület a Svájci–Magyar Együttműködési Program társfinanszírozásával valósítja meg a „Fenntartható helyi gazdasági kezdeményezések érdekképviseletének megteremtése és piaci életképességük javítása” című pályázatát, melynek keretében hozták létre civil szakmai partnerségben a Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesületét.

A kistermelőkre vonatkozó, jelenleg érvényes jogszabályok olykor nem egyértelműek – állapították meg a civil szervezetek. Például egy rendelet szabályozza, hogy a kistermelő milyen könnyített higiéniai feltételek megtartása mellett állíthat elő élelmiszert, és azt hogyan értékesítheti. Bár a hatályos jövedéki törvényben például a jogalkotó szándéka egyebek mellett a falusi vendégasztal borkínálásának legalizálása – ami üdvözlendő -, egy magasabb rendű jogszabály ugyanakkor hivatkozik a kistermelői rendeletre, de sajnos hiába, mert abban nem említik a bort: így a könnyítéssel jelenleg nem élhetnek az érintettek.

A Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete a kistermelők érdekében ezért módosítási javaslatokat nyújtott be a szaktárcához, ahol kedvező visszajelzéseket kapott azok mielőbbi megoldására. A szervezet főbb módosítási javaslatai a következők:

1. Kistermelő ne csak természetes személy lehessen, hanem jogi személy, például családi kft. is, ugyanis a higiéniai könnyítések nem jogi formához kötöttek, hanem kis mennyiséghez, marginalitáshoz.

2. Kistermelő rendezvényen országosan értékesíthessen a végfogyasztó részére, azaz például egy országos sajtfesztiválra ne csak a megyei és a 40 km-re lévő kistermelő vihessen sajtot.

3. Kisfeldolgozó szakképzettséggel vagy szakirányú végzettséggel rendelkező kistermelőaz általa megtermelt vagy előállított élelmiszer mellett más, saját alapterméket előállító kistermelőtől, őstermelőtől vásárolt alaptermékből előállított élelmiszert is értékesíthessen az ország bármely részében a végső fogyasztó részére; megyében vagy a gazdaság helyétől légvonalban számítva a Magyar Köztársaság területén legfeljebb 40 km távolságon belüli falusi vendégasztal részére; a gazdaság helye szerinti megye és szomszédos megyék valamint budapesti kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítményei, részére.

A szervezet a közvetlen értékesítésalatt más tagországhoz hasonlóan a kistermelő által vagy a tagi viszonyban lévő kistermelő nonprofit civil szervezete, szociális szövetkezete, gazdasági egyesülése általi értékesítést értelmezi – a szerk..

Kapcsolódó jogszabály-módosítási javaslatuk még, hogy a mezőgazdasági őstermelői tevékenység közé sorolható legyen az élelmiszer kisfeldolgozói, kistermelői termékértékesítési tevékenység, valamint a kiegészítő, az agroszolgáltatások a kistermeléshez kötötten: így például a falusi vendéglátó, kézműves bemutató, hagyományőrző és ismeretátadó tevékenység.

A szervezet kéri törölni a MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV /Codex Alimentarius Hungaricus 2-109 számú irányelv Kézműves / kézmíves élelmiszerek általános jellemzői szakanyag végéről, a  kézműves termékek Jó Eljárási Gyakorlata részből azt, hogy csak az lehet kézműves élelmiszer, amit negyedévente laborvizsgálattal bevizsgáltatnak. Erről korábbi cikkünkben itt olvashatnak.