A sarki fényt, más néven északi fényt évszázadok óta csodálja az ember. Megdöbbentő, hogy még a XXI. században is milyen kevés a mögötte húzódó tudományos magyarázat.

A Föld északi és déli (aurora australis) sarkánál megfigyelhető időleges és különleges fényjelenség  leginkább késő ősztől kora tavaszig látható. Magyarországról általában nem figyelhető meg.

A sarki fény megfigyelése valóságos turista üzletet hozott létre. Minden télen emberek ezrei kelnek útra, hogy megcsodálhassák ezt az égi tüneményt.

Erre szakosodott utazási irodák működnek Skandináviában és Alaszkában egyaránt. Még sétarepüléseket is szerveznek, amelyeken fentről, a felhők felett felett próbálják a jelenséget megnézni.

Évszázadok óta elbűvöli az embereket e kiszámíthatatlan, nehezen megmagyarázható fényjelenség. Már 30.000 éves barlangrajzokon is feltűnik Franciaországban. Arisztotelész „ugró kecskének” nevezte el. Galilei észak hajnalának írta le. A középkori európai ember úgy hitte, hogy ezek a fények éhínséget vagy háborút jeleznek. Az őslakos amerikaiak pedig égben táncoló isteneknek hitték.

Először egy halvány fehér csík tűnik fel az égen a távolban, amely

Tejútra emlékeztet

A fény lassan megváltoztatja színét és formáját, lassan az egész égbolt felületén. Akár – 22 fokos hidegben, hóban az Északi-sarkkörtől északra, sok kilométerre az utolsó lakott településtől. Az égbolt csodálatos tisztasága a fényszennyezés teljes hiányának köszönhető.

A XX. század fordulóján egy norvég fizikus, Kristian Birkeland írta le, hogy a sarki fény esetében a fényjelenség egybeesik a napfoltokkal, az égitest felületén található sötétebb, hidegebb részek erős mágneses tevékenységével. A tudós szerint az atmoszféra felső részében található gázokon áthaladó áramlatok okozzák a fényjelenséget. Ma ehhez hasonlóan a neonfény showk működnek. Sarki fény akkor jön létre, ha a Napból érkező töltött részecskék kapcsolatba lépnek a Föld mágneses mezőjével.

{youtube width="570" height="428"}fVsONlc3OUY{/youtube}

Forrás