Régóta bizonyított tény, hogy az állatfajok összhangban, rendszerben élnek egymás közt. Mára azt is tudjuk, hogy vész esetén tudatosan mentik egymást.

Delfinek. – A szeretni való állatokról egy tanulmány alapján elmondható, hogy azért közlekednek az esetek többségében csoportban, mert ha egy társuk sérült, vagy beteg, akkor ez megkönnyíti számára a haladást. Akár 12 delfin is képes arra, hogy gyenge „barátjukat” a víz felszínére sodorva segítsék.

Szurikáták. – A négyujjú manguszták rendelkeznek az állatvilágban az egyik leghatásosabb biztonsági művelettel. Egy kis csapat mindig őrt áll, figyelve az esetleges veszélyforrásokat. Ha támadás éri őket, a legidősebb egyedtől a legfiatalabbig, mindegyikük rátámad a betolakodóra. A szárazföldi állatok ilyenkor leggyakrabban menekülni kezdenek a váratlan kontratámadás miatt. Többek között a mérges kígyók is inkább hanyagolják ilyenkor egy-egy példány elejtését, hisz jól tudják, jobb ilyenkor csendben meghúzódni.

Vervetek. – A majomfajták saját életüket kockáztatva hangos riasztójelzéseket adnak le társaiknak, ha ragadozót észlelnek a közelben. Az állatok életmódját vizsgáló kutatás szerint a sikoltásokból a majmok fel tudják azt is ismerni, hogy milyen típusú állatellenség közeleg: leopárd érkezésekor a fára szaladtak, sas támadása esetén felfelé tekingettek, míg kígyók veszélyeztetése alatt a földet fürkészték a makik.

Csimpánzok. – A Guineában élő majmok már-már túl okosak: rájöttek, hogyan semlegesíthetik, hogyan semmisíthetik meg az emberek által kirakott csapdákat. Kutatók dokumentáltak olyan eseteket, mikor egy csimpánz rátalált egy csapdára, majd felemelte és törni-zúzni kezdte azt.

Amerikai bölények. – Hatalmas, félelmetes állatok, melyeknek az oroszlánon, a farkasokon és az embereken kívül más nem nagyon árthat. Éppen ezért, a bölények libasorban közlekednek, a legnagyobb egyeddel az élen, aki vészhelyzet esetén horkantgatni kezd. Így az anyabölény és kicsinyei gyorsabban kereshetnek menedéket, menekülhetnek meg a baj elől.

Vérszívó denevérek. – Az állatok, melyek éhen halnak, ha már két napig nem jutott vér a szervezetükbe.  Egy úgynevezett „baráti rendszer” biztosítja azt közöttük, hogy egyenlő mértékben legyen elosztva a zsákmány, és egyikük se pusztuljon el. A vérszívás lehet emberi szemmel nézve borzasztónak tűnik, számukra azonban életmentő.

Hangyák. – Jól ismertek arról, hogy inkább a közösséget veszik elsősorban figyelembe, mint az egyéneket. Az egyes hangyabolyokon belül más-más szag uralkodik, így azt jól felismerik az apró állatok, ha egy másik bolyból téved oda egy hangya. Ha ez megtörténik, a hangyacsalád szimatot fog, és nem hezitál, azonnal nekiront az ellenségnek titulált állatra.

Rozmárok. – A zord sarkvidéki télen hozzák napvilágra évi egyetlen újszülöttüket a rozmáranyák. Ha netalán tragédia következne be, és az anya elpusztulna, akkor feladatát egy másik nőnemű egyed veszi át a természet rendje szerint.

Forrás: news.discovery.com