A hagyományoknak megfelelően az év elején született döntés az év madara és az év fája „kitüntető címekről”. A gyurgyalag és a házi berkenye a nyertes.

Magyarország madárfaunájának egyik legszínpompásabb madara, a gyurgyalag (Merops apiaster) a 2013-as év madara egy tavaly zárult szavazás eredménykén.

E madárfaj hosszú távú vonulóként a telet Afrikában tölti, csak a legmelegebb hónapokra jön költeni Magyarországra. Májusban érkezik és szeptember végére már el is hagyja a Kárpát-medencét. Partfalakban, telepesen (gyakran a partifecskékkel együtt) fészkelő faj. Főleg nagyobb termetű repülő rovarokkal táplálkozik. Speciális étrendje és fészkelési viselkedése miatt állományát számos veszély fenyegeti, így a partfalak természetes eróziója és benövényesedése, illegális homokbányászat, illetve a méhészetek közelében működő telepek megrongálása, mivel hűvös időben előfordul, hogy a madarak méhet zsákmányolnak.

A hazai gyurgyalagállomány az 1998 óta végzett célzott felmérések adatai alapján 20-30 ezer párra tehető, és mérsékelten csökkenő tendenciát mutat. Régebben az állományt sokkal kisebbre - néhány ezer párra - becsülték, de jellemzőek voltak akár több száz páros nagyobb költőtelepei is. Ma az állomány legnagyobb része 20 pár alatti telepeken költ. A faj fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint.

A házi berkenyét választotta az év fájának 2013-ban az Országos Erdészeti Egyesület. A középhegységek melegebb, délies oldalain és a régi gyümölcsösök, szőlők területén általában szálanként előforduló fafaj termését évezredek óta fogyasztja az ember, napjainkban leginkább a belőle főzhető pálinka révén ismert. Természetes viszonyok között a cseres-tölgyesek, mész- és melegkedvelő tölgyesek fafaja. Lassan nő, de zárt erdőben akár a 25-30 méteres magasságot is elérheti. Hazai viszonyok között a gyümölcsfák körében viszonylag későn, húsz éves kora körül hozza első terméseit.

Termése mellett az utóbbi időben egyre inkább becsülik esztétikai értékét, amelyet elsősorban szép, narancssárgás-pirosas őszi lombszíneződésének köszönhet – írta az MTI.