Az ősi skandinávok egy kutatás szerint árpa, méz, áfonya és gyógynövények, valamint Rómából, illetve Hellászból importált szőlőbor keverékét is itták.

Amerikai szakértők svéd és dániai temetőkben található agyagedényeket elemezve jutottak erre az eredményre.

Az "északi grog" időben jóval megelőzte a vikingeket. A skandináv harcosok és papnők több ezer éves sírjainak mélyén megtalált ősi ital maradványaiból korábban részben már sikerült rekonstruálni a vikingek ősapjait jobb kedvre derítő nedűt, amelynek modernkori "másolata" mára az Egyesült Államok legtöbb italboltjában elérhetővé vált.

"Az ember azt gondolná, hogy az eme különféle összetevőkből álló alkoholos ital igencsak megviselhette a gyomrot, azonban ez koránt sincs így" - mondta Patrick McGovern, a Pennsylvaniai Egyetem biomolekuláris régésze, a tanulmány vezetője a LiveSciencenek. "Megfelelő mennyiségben, az arányokat tartva igazán finom ízt eredményez" - tette hozzá. Az amerikai kutató az észak-európai szomjoltó összetevőinek feltárását évtizedekkel ezelőtt kezdte meg, amikor dán és svéd múzeumokban tárolt agyagedényeken kereste az ital nyomait. Az 1990-es évek közepére odáig fejlődött az analizáló technika, hogy képes volt a kémiai maradványok elemzésére.

McGovern és munkatársai most a legmodernebb eszközökkel is megvizsgálták a maradványokat. Négy - két dán és két svéd - helyszínről származó leletet vettek újra górcső alá, amelyek közül a legrégebbi i. e. 1500-ból való, s egy, a mai Dániához tartozó területen elföldelt harcos mellé temetett korsóból származik. A másik három mintát a boroknál használt ún. szűrőcsészékből vették. Közülük az egyik egy olyan sírból való, amelyben négy nő aludta örök álmát, s az egyik 30 év körüli elhunyt kezében szorongatta a szűrőt.

A sörfőzés mestersége mintegy tízezer évvel ezelőttre nyúlik vissza, s a kutatások szerint őseink igencsak kreatívnak bizonyultak az alkoholos italok elkészítésénél. Az észak-európai ivóedények pollentartamának tanulmányozása arra utalt, hogy az ősi skandinávok főként méz alapú bort és különféle alkoholos söröket fogyasztottak. Azonban a pontos összetevők sokáig nem voltak ismertek. A görögök és rómaiak által írt szövegek megemlítették az északiak italait, de nem méltatták sokra azokat, egyikük a vízben elrothadt árpához hasonlította a skandináv nedűket.

Az amerikai kutatók azonban felülírták az antik civilizáció mestereinek állításait. Úgy vélik, az "északi grog" néven emlegetett skandináv szomjoltó igen bonyolult főzet volt, amelyben méz, áfonya és a Skandináviában sok helyen megtalálható vörös áfonya is helyet kapott. Az ital alapja búza, rozs és árpa volt, de nem feledkezhetünk meg a Dél-Európából importált borról, mint hozzávalóról sem, amelyet fűszerekkel és gyógynövényekkel - úgy mint cickafark, boróka és nyírgyanta - bolondítottak meg. A déli borért cserébe egyébként borostyánt adtak.

Az előbb említett legrégebbi, mintegy 3500 éves mintát egy férfi harcos melletti korsóban találták meg. A korábban benne található ital az elemzések szerint nagy mennyiségű mézet tartalmazott, így a kutatók szerint az elhunyt egy minőségi mézbort kaphatott túlvilági utazására. A harcos a sírjában talált fegyverek sokszínűsége miatt valószínűleg magas társadalmi státuszú volt, s mivel a méz is ritkaságnak számított, a mézbort is főként az elit fogyaszthatta.

McGovern segítségével tavaly októberben a Dogfish Head sörgyártó vállalat újraalkotta az "északi grogot", amelyben búza, áfonya, méz és különféle gyógynövények is voltak. Az egyetlen különbség a modern és az ősi változat között, hogy az előbbibe a mai sörgyártás egyik legfőbb alapanyagát, a komlót is belekeverték, amelyet egyébként az 1500-as évekig nem használtak Európában.

A Dogfish Head grogja, a Kvasir a skandináv mitológia legravaszabb istenéről kapta a nevét. A mítosz szerint egy nagy háború utáni béketárgyaláson a korábbi háborús felek körbeültek, s a kör közepére egy edényt tettek, amibe köpködni lehetett. Az istenek ebből a nyálkeverékből formálták meg magát Kvasirt. A főhőst később meggyilkolta két törpe, akik a vérét mézzel keverték össze, így alkotva meg a mézsört.

A kutatók szerint a grog íze - a vörös áfonyának köszönhetően - savanykás volt, leginkább a belga lambichoz hasonlítható. Ma több lehetőség áll azok előtt, akik a bronzkori észak italkülönlegességeit szeretnék megízlelni. Nynäshamns Ångbryggeri svéd sörgyár a grog egy másik verziójával, a Arketyp márkával jött ki az elmúlt években, amely mára bármely svéd állami boltban megtalálható. A Svédországhoz tartozó Gotland szigetén a helyiek készítettek egy alkoholos frissítőt árpa, méz, boróka és gyógynövények keverékéből, s úgy tartják, ez a keverék áll legközelebb őseik grogjához.

Forrás: mult-kor.hu