A Tolna megyei Nakon a gyógyító borbély örökébe léptek a rózsatermesztéssel, míg Gyulajon szintén nagy hangsúlyt fektetnek a gyógynövény termesztésre.

Mindkét településen a budakalászi Gyógynövénykutató Intézet a felvásárló.

A név kötelez, és Nak mindinkább igyekszik megfelelni ennek a kitételnek. A gyógyító rózsák falujaként ismert településen, a polgármesteri hivatal mögötti földterületen 10 ezer tő rózsát gondoznak, ősszel pedig további tízezer tövet ültethetnek el. Az önkormányzat még 2010 tavaszán kötött megállapodást a budakalászi Gyógynövénykutató Intézettel a rózsa- és gyógynövénykert telepítéséről, és ez az együttműködés válik egyre virágzóbbá. Rácz Róbert polgármester elmondta, hogy a bővítéshez megvásároltak, illetve hosszú távra kibéreltek egy-egy szomszédos földterületet. A 25 évre szóló bérleti egyezség pedig jól jelzi, Nakon látnak jövőt a rózsatermesztésben.

A településvezető arra is kitért, hogy jelenleg negyvenhárman dolgoznak a faluban a Start közfoglalkoztatási programban, közülük húsz embernek főként a rózsák nevelése ad munkát. A cél azonban az lenne, hogy a program befejeztével önkormányzati tulajdonú vállalkozásként tudjanak többeknek megélhetést biztosítani a rózsás üzlettel. Nagyban függ persze az időjárástól is a Gyógynövénykutató Intézetben később felhasznált rózsaszirmok mennyisége, így ezer tőről 50-100 kilogrammnyi szirmot lehet egy évben begyűjteni. Nak tavaly összesen mintegy fél tonnát értékesített belőle. A klíma próbára teszi az ipari mákot is. Ahogy tavaly, úgy idén is az aszály áldozatául esett a növény, ezért a kutatóintézet tanácsát megfogadva őszi mákot vetnek legközelebb, az ipari mákra ugyanis nagy az igény.

A nakiak rózsák iránti elkötelezettsége egyébként Széles Lajosnak köszönhető. A gyógyító borbélyként ismert feltaláló, Nak szülötte alkotta meg ugyanis az égés sérülések kezelésére javallott Naksolt és Irixet, amelyek előállításához ma is használják a naki rózsaszirmokat. A Gyógynövénykutató Intézettel való együttműködést Széles Lajos leszármazottai, Pál Csaba és családja indították el.

A gyulaji önkormányzat is termel a kutatóintézet számára, már harmadik éve. Dobos Károlyné polgármester elmondta, hogy levendula, tárkony, mák, borsmenta, bazsalikom és leuzea virít idén a mintegy fél hektáros területen. Utóbbi növénytől eltekintve már valamennyit leszedték, padláson szárítják, tisztítják. Szeretnének ugyanakkor további területeket bevonni a gyógynövénytermesztésbe, mert így amellett, hogy akár nagyobb haszonra is szert tud tenni a falu – idén körülbelül 500 ezer forintra számítanak –, még több ember jutna hasznos munkához. Dobos Károlyné szerint ugyanis fontos, hogy a gyógynövények ápolása kiegészíti a faluban kiemelten kezelt kertészeti munkát, valamint értékes feladatot biztosít a Gyulajon élők számára.

A tengerentúlon előbb ismerték a Naksolt
A Naksol és az Irix a felületes égési sérülések, forró folyadék vagy tárgy okozta kis kiterjedésű égések, szolárium vagy napozás miatti bőrpír, rovarcsípések miatti kellemetlenségek kitűnő ellenszere. A Széles Lajos által alkalmazott hűsítő készítmények hatásairól 1966-tól Nak akkori orvosa, dr. Klapka János készített feljegyzéseket, dokumentálta a sérültek gyógyulását. A Naksol – ami nevében a Nak és a spanyol nap jelentésű sol szavakat őrzi – mégis később lett törzskönyvezve Magyarországon, mint például Mexikóban vagy a Szovjetunióban.

Közel száz éve alapították az intézetet
A Gyógynövény Kutató Intézetet 1915-ben alapították azzal a céllal, hogy a háborús időkben a növényi gyógyszeralapanyagok (növényi drogok) iránti keresletet új fajok kutatásával támogassa, valamint nyersanyagot biztosítson a különböző kutatásokhoz. Jelenleg igen széles körű tevékenységet folytatnak a kutatóintézetben, foglalkoznak többek között gyógyszeralapanyag- és készítménygyártással, gyógyhatású és kozmetikai készítmények fejlesztésével, növénynemesítéssel, fajtafenntartással, génbanki tevékenységgel, műszaki, kémiai, biológiai vizsgálattal és elemzéssel.

Forrás: teol. hu