Aki eleddig nem hallott volna az erdélyi kaszálórétek növényvilágáról, annak szépségéről, az a National Geographic jóvoltából mostanság bepótolhatja.

Virágba öltözött rétek, zöldellő mezők: pompás tájat teremtettek az erdélyi kisgazdák. Vajon meddig marad fenn ez a csodavilág? – ezekkel a sorokkal vezeti be a júliusi National Geographic az erdélyi kaszálórétekkel foglalkozó írását.

Mint azt Rodics Gergelytől, a Pogány-havas Kistérség ügyvezetőjétől megtudtuk, Adam Nicholsonnak, a cikk írójának az említett társulás mutatta be a csíki és gyimesi gazdálkodást és Európa legfajgazdagabb réteit. „Adam azóta jó barátunk lett, aki azon is dolgozik, hogy a társulásnak segítséget nyújtsanak angliai szervezetek és magánszemélyek” –  hangsúlyozta Rodics.

Mint kifejtette, a cikk fényképésze, Rena Effendi csupán egy hetet töltött a térségben. Küldetése az volt, hogy Európa egyik utolsó egybefüggő középkori tájszerkezetét (kis parcellás, mozaikos tájszerkezet sok ezer négyzetkilométeres területen) és az ottani életet dokumentálja. Azonban ő nemcsak középkori tájat, de középkori viszonyokat is keresett, amit térségünkben nem talált meg, ezért készültek a cikk fényképei Máramarosban.

Az írás egyébként terjedelmesen foglalkozik a gazdálkodási minták bemutatásával, illetve a kaszálórétek fajgazdagságával. Mint a szerző hangsúlyozza, az erdélyi kaszálók összesen 619 növényfajt rejtegetnek, ebből 38 a nemzetközileg vagy országosan védett faj, tizenkettő pedig az őshonos, csak itt felelhető. A cikk Kaszálórétek őrzője címmel mintegy háromoldalas interjút is közöl Rodics Gergellyel, akiről Cătălin Gruia szerző azt írja, munkatársaival az erdélyi szénagazdálkodás megőrzésén, a páratlanul gazdag flórájú-faunájú kaszálórétek veszélyeztetett ökoszisztémájának megmentésén fáradozik. Az írás a világon 36 nyelven jelenik meg, és több mint 50 millió olvasóhoz jut el.

Forrás: szekelyhon.ro