Az ország nagyvadállományát csökkenteni kell, mivel a nagyvad szám az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt, miként az általuk okozott kár is hatalmas.

Utóbbi meghaladja az évi 2 milliárd forintot. A hamarosan a parlament elé kerülő vadászati törvény módosításának fontos eleme lesz a vadkár elleni védekezés, illetve annak kezelése. Magyarország évtizedek óta vadászati nagyhatalomnak számít a természeti adottságai és a jól szervezett szolgáltatásainak köszönhetően.

A hobbi és hivatásos vadászok száma mintegy 60 ezerre tehető, a vadászati ágazat éves árbevétele közel 20 milliárd forint. Az országban mintegy 140 vadászatra jogosult gazdálkodik átlagosan 6,5 ezer hektáros vadászterületen, akik 3300 hivatásos vadászt alkalmaznak. A területek többségén a földtulajdonosok haszonbérbe adják a vadászati jogukat, egynegyedén pedig maguk vadásznak.

A vadállomány nemzeti kincs, de ez a természeti erőforrás csak szakszerű gazdálkodással őrizhető meg. Az elmúlt évtizedekben folyamatosan emelkedett a vadkár mértéke, és a vaddal való gépjármű-ütközések száma is. Komoly problémát jelent a vaddisznók számának robbanásszerű emelkedése. A növekvő feszültség kezelésére a szaktárca szakembereket bízott meg az állatállomány csökkentésével kapcsolatos javaslat kidolgozására.

 A nagyvadgazdálkodás feladata az állatok egyedsűrűségének csökkentése olyan szintre, ami a lakossági és gazdálkodási konfliktusokat minimalizálja, egyfajta egyensúlyi helyzetre törekedve. A vadkárok megelőzéséért és csökkentéséért a legtöbbet a vadászok tehetnek.

Míg a 60-as években 21,5 ezer nagyvadat ejtettek el az országban évente, az elmúlt években már majdnem 300 ezret. A vadkár éves mértéke a sokszorosára nőtt, az elmúlt években 2,1-2,5 milliárd forint körül mozgott. A jövő útja a nagyvadállomány csökkentése és nem csak a lelövések számának növelésével, hanem egyebek között a nőivarú egyedek alaptalan védelmének megszüntetésével – írta az MTI.