Ökölvívóként vált ismertté, majd a mulatós zene népszerű alakja lett. Szikora István, alias Bunyós Pityu azonban máig büszke a gyökerekre, a vidékre.

Bunyós Pityu 1964-ben született Mátészalkán, és 17 éves koráig a kis szabolcsi faluban, Nyírparasznyán élt. De hogyan vezetett az út a máig, miként lett a vidéki srácból ünnepelt sztár? Erre is kíváncsiak voltunk, amikor beszélgettünk.

- Mit adott neked a falusi élet, mi maradt meg benned a gyerekkorból?
- Nyírparasznyán már egészen fiatalon „edzetettem” magamat, hiszen a földeken én is sokat kaszáltam, kapáltam. De az egész környék dolgozott, gyerek, felnőtt egyaránt: volt aki gyümölcstermesztéssel, volt aki állattenyésztéssel foglalkozott. Rengeteg tehenük és disznójuk volt a helyieknek. Fiatalon itt ismertem meg a lakodalmakban azokat a dalokat, amelyek közül ma én is sokat énekelek. Ha tehát az ökölvívó és zenei pályafutásomat nézem, a gyökerek Szabolcsba vezetnek, s ezt máig büszkén vállalom.

- A nyírparasznyaiak is, hiszen a falu díszpolgári elismerését is megkaptad.
- Örültem neki. Őszintén, jó szívvel adományozták. Előtte és azóta is kedvesen fogadnak, ha éppen arra vezet az utam, vagy ott van fellépésem.

- Ökölvívó pályafutásod nyitott könyv, de mégis: hogyan sűríthető néhány mondatba?
- Balassagyarmaton lettem ismert bokszoló, ifjúsági és junior korosztályban három éven keresztül nem győzött le idehaza senki.  Felnőttként már a fővárosban bokszoltam, számos nemzetközi versenyen diadalmaskodtam. Szupernehézsúlyúként világbajnokságon és olimpián is képviselhettem Magyarországot. Egyedüli európaiként nekem megadatott, hogy az amatőrök között ringbe szálljak két későbbi profi világbajnok, Mike Tyson és Lennox Lewis ellen is. Bár mindkettőjüktől pontozásos vereséget szenvedtem, a boksztörténelem örökre megjegyzi ezeket a találkozókat. Pályafutásom befejezése után sem maradtam hűtlen az ökölvíváshoz, ma is edzősködöm, de a zene tölti ki egyre inkább az életemet, mindennapjaimat.

- S miért éppen a mulatós műfaj?
- Mint már említettem, első zenei élményeim Szabolcshoz kötődnek, s ezek a dallamok szinte belém ivódtak A hétvégi lakodalmakban, születésnapokon és névnapokon tanultam meg azokat a nótákat, amelyek albumaimon visszaköszönnek. Ezeket énekelem vidéki lagzikban, falunapokon, szépségkirálynő-választásokon, bálokban és diszkókban. Úgy érzem, bárhol lépek fel, ott garantált a jókedv, a mulatozás.

- A mulatós műfaj egyik legsikeresebb albuma volt a 2002-ben megjelent „Polgármester, máma mulatunk” című korongod, mely aranylemez lett. Gondoltad-e akkor, hogy a mulatás helyett manapság arról beszélnek Nyírparasznyán, hogy polgármesterként szívesen látnának.
- Valóban így van. Néhány héttel ezelőtt léptem fel a faluban, s az emberek valósággal megrohantak. Azt kérték, hogy induljak el jövőre a helyhatósági választáson, és legyek a település polgármestere. Korábban eszembe sem jutott ez, de jól elültették a bogarat a fülembe. A mezőgazdaságra alapozva lehetne is jó programokat , befektetéseket csinálni, ennek adottak itt a feltételei.

- Ha indulsz, ha nyersz, ha polgármester leszel, mi történik az énekléssel? Díszpolgári címmel a zsebedben, polgármesterként énekelsz majd a helyieknek?
- Miért is ne? S nem csupán nekik. Ha indulok és nyerek, a fellépések is életem részei maradnának azokon a helyeken, ahová hívnak az országban.