A történelmi Magyarország borvidékeit, legelterjedtebb szőlőfajtáit,borait és a borkóstolással kapcsolatos alapismereteket tartalmazza a Bortankönyv.
A Kárpát-medence borai címmel jelent meg a Borkollégium Mészáros Gabriella, Nagymarosy András és Rohály Gábor által jegyzett legújabb kötete.

A Bortankönyv-sorozat tavaly megjelent első, magyar nyelven hiánypótlónak számító része a világ borvidékeit tekintette át. A két könyv együtt tartalmazza a nemzetközileg egyik legelismertebbnek számító Wine & Spirit Education Trust (WSET) képzésének alap-, közép- és felsőfokú anyagát, sőt a nemzetközi rész némileg több is annál.

A 330 oldalas második kötet szintén elsősorban a tanulni vágyóknak szól, rajtuk kívül természetesen bármelyik, a borok világa iránt érdeklődő olvasónak is. Az aktualitásokat folyamatosan nyomon kell követni, mert a borvilág folyamatos változásban van. "Amikor elkezdtük írni az első részt, még nem gondoltam például, hogy ki kellene térnünk Kínára, Indiára vagy Japánra, de Ázsia mára komoly tényező lett" - szólt a borpiac jelenleg zajló átrendeződéséről Mészáros Gabriella. A Bortankönyv Kárpát-medencei kötete előzményének a szintén borkollégiumos kiadású Terra Benedicta tekinthető, amely foglalkozott a kóstolással, a bor kémiájával, történelmével, a szőlőfajtákkal, a gasztronómiával, a borvidékekkel, de ezt frissíteni kellett.

Mészáros Gabriella elmondása szerint az utóbbi években rengeteg új termelő került ki boraival a piacra, és valamelyest megváltozott a hazai borvidékek összetétele, az ott készülő borok stílusa is. "Jó néhány olyan szőlőfajta feltűnt, amely korábban már nem vagy még nem volt jellemző Magyarországon. Ilyen a syrah vagy régi magyar fajták, a kövérszőlő, a kövidinka, illetve a sárfehér, amelyet korábban csak pezsgőkészítésre használtak az Alföldön".

Mint a szakember megjegyezte, a magyar borok minősége is sokat javult: a kilencvenes években örülni lehetett, ha a fogyasztó talált néhány olyan hazai bort, amelyre lehetett emlékezni, mára azonban jelentősen jobb a helyzet. Kiemelte: azok, akik a kilencvenes évek elején elkezdték a munkát - elsősorban a villányi termelők: Gere Attila, Gere Tamás, Tiffán Ede, Bock József vagy Egerben Thummerer Vilmos, a Somlón Györgykovács Imre -, nagyon sokat tettek azért, hogy valami történjen.

- Az elmúlt tizenöt-húsz évben a világ bordivatja jelentősen megváltozott. A gyümölcsösséget ma már nem lehet negligálni, a leglényegesebb tehát a fehér- és a vörösboroknál is az, hogy ne csak a terroirt és a termelő saját stílusát fejezzék ki, hanem mindenki azonnal felismerhesse, szőlőből készültek - hangsúlyozta a szerző. Beszámolója szerint utóbbiról a kilencvenes években, a kétezres évek elején időnként megfeledkeztek a magyar borászok. Azóta igényesebb lett a piac, és nem csupán a fogyasztók, de a termelők körében is egyre több a fiatal.

Mészáros Gabriella elárulta, hogy tervbe vették a Bortankönyv két kötetének angol nyelvű kiadását is, és ha ez megvalósul, a könyvek új, színes külsőt kapnak – írta az MTI.