A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához (NAK) került ez év január 1-jétől a kormányhivataloktól a jelenleg 467 főt számláló falugazdász-hálózat működtetése.

A szervezet a NAK 202 fős kamarai tanácsadói testületével kiegészülve egységes hálózatként működik tovább, ami lehetővé teszi az eddigieknél hatékonyabb, egységes gazdatámogató rendszer kiépítését. Az új rendszer működése a számítások szerint évente 8 milliárd forintba kerül majd, ami mintegy 1 milliárd forintos megtakarítás a korábbi költségekhez képest.

A falugazdász-hálózat a továbbiakban is egységes szabályok szerint működik, de a falugazdászok figyelembe veszik a helyi sajátosságokat is. A most kezdődő mintegy kéthónapos átmenti időszakban a falugazdászok az eddigi irodákban végzik munkájukat. Ez idő alatt a NAK mintegy 200 új irodát alakít ki úgy, hogy ezáltal javuljon az ország egyes körzeteinek lefedettsége. A tervek között szerepel az is, hogy a falugazdászok fenntartják - heti rendszerességgel - az ügyfelek fogadását a helyi önkormányzatoknál.

Annak érdekében, hogy az új rendszer országosan egységes elvek szerint és színvonalon működjön, a NAK megkezdi az új szervezet tagjainak a képzését. Erre a NAK elnöke szerint azért van szükség, hogy mind a falugazdászok, mind a volt kamarai tanácsadók részletesen megismerjék az összevont hálózat új, bővebb feladatköreit.

A tanácsadási tevékenység mellett hatósági feladatokat is ellát az újonnan kialakított hálózat: így  például a mezőgazdasági káresemények felmérését, a gázolaj jövedéki adó visszaigénylésével kapcsolatos teendők ügyintézését, a termésbecsléssel, illetve a növények állapotminősítésével összefüggő adatgyűjtési és -szolgáltatási feladatokat. Emellett a hálózat adja ki és érvényesíti az őstermelői igazolványokat, ami január 1-jétől, új kamarai szolgáltatásként ingyenes.

A hatósági feladatok azonban nem ellenőrző jellegűek, azok továbbra is a megyei kormányhivatalok földművelésügyi igazgatóságainál maradnak – írta az MTI.