A vallási ünnep mellett pünkösd gazdasági határnap is. Cselédvásárt tartottak ekkor; szedték a báránydézsmát, pünkösdkor kapták a pásztorok a „pünkösdi garast”.

A pásztorok, gulyások, csikósok, juhászok és kondások megajándékozása sok helyen volt szokásban: élelem- és pénzadományt kaptak minden háztól, ahonnan állatot őriztek. A csordások fonott kalácsot és italt kaptak,  néhol mindenki, aki állatok őrzésével foglalkozott kalácsot és bort kapott.

Kongózás, zajkeltés, ajándékozás

Egyes helyeken pünkösd vasárnapját megelőző este kongóztak a pásztorok, ami egy zajkeltő szokás. Másutt gulyafordítás kapcsolódott  a kongózáshoz: pásztorok, béresek, legények, gyermekek zajongtak. Ostort pattogtattak, kolompoltak, kürtöltek, amíg a jószágok fel nem ébredtek és másik oldalukra fordulva biztosították a termékenységet. A zajkeltés  egyrészt a gonosz távoltartására irányul, másrészt az állatszaporulatot biztosító  termékenységvarázslás.

A gazdasági jellegű szokások közül sokfelé pünkösdhöz fűződik a pásztorok megajándékozása. A gazdák fonott kaláccsal és itallal kínálták a csordást pünkösd reggelén. Hajdúböszörményben minden pásztor, gulyás, csikós, csordás, juhász és kondás kapott ajándékba kalácsot meg egy  liter bort.

Forrás