Évtizedekkel ezelőtt az emberek sokkal több gabonát fogyasztottak, mint napjainkban, pedig egészségre gyakorolt hatásuk tudományosan is bizonyított.

A mai emberek nagy része úgy hiszi, hogy zabot csak a ló eszi, az árpából csak sör készül, a búzából csak fehérliszt, a rozsból legfeljebb rozskenyér és a köles a madarak eledele. Pedig a gabonák a legalapvetőbb táplálékforrásaink.

A bennük lévő szénhidrát könnyen emészthető, zsírtartalmuk is csekély, ezzel szemben bőven van bennük a szervezet számára értékes fehérje és rostanyag. Vitaminok, ásványi sók és nyomelemek fontos forrásai a gabonafélék, de ezek az előnyös tulajdonságok elsősorban a teljes őrlésű gabonákra érvényesek. Ha nem kerülnek a lisztbe csírák, akkor értékes olaj és fehérje megy veszendőbe, ha pedig a gabonaszemek külső rétegeit távolítják el az őrlés során, kevesebb lesz az ásványi anyag és a nyomelem.

RIZS
A hétfő gabonája a rizs., amely hántolatlan formában, barnarizsként értékes. Héjrétegében vannak az értékes B-vitaminok. Jótékony hatást gyakorol az egész bélcsatornára. Bőrbetegségeknél, korpás fejbőr esetén, hajhullásnál is érdemes fogyasztani. A cukorbetegség természetes ellenszerének tartják. Összetett szénhidráttartalma egyenletesen szívódik fel és feldolgozásához 50%-kal kevesebb inzulin szükséges, mint a burgonya emésztéséhez. Lisztérzékenyek is fogyaszthatják. Magas vérnyomás esetén a sótlan rizskúra ajánlott. Hasmenésnél, magas láznál enyhén sózott barnarizst fogyasszunk. Magas E-vitamin tartalma a rák megelőzésében segít. Csökkenti a koleszterint, az epesavat, a máj zsírsavszintjét. Fontos kálcium-forrás.
A hántolt fehér rizs teljességgel értéktelen az ember számára, mert csak szénhidrátot tartalmaz! A finomra őrölt natúr rizst rendkívül magas keményítő tartalma miatt kiválóan használhatjuk ételkeményítő helyett.

ÁRPA
Az árpa a kedd gabonája. A csíráztatott, pörkölt szemekből készül az árpa-maláta, amely a sörgyártás alapanyaga. A néporvoslás szerint rendszeres fogyasztása segít megelőzni a székrekedést, mert javítja a bélműködést. Vérkoleszterin-szint csökkentő szer, a szívbetegségek leküzdésében is jelentős szerepe lehet. Bőségesen tartalmaz fehérjét, B1, B2, B6 és E vitamint, ásványi anyagokat vasat, cinket, kálciumot, káliumot és nyomelemeket. Napjainkban a zabhoz hasonlóan „meztelenül", azaz pelyva nélkül fogyasztjuk. Gyerekeknek és betegségből felépülőknek is tanácsos a bőséges árpafogyasztás.

KÖLES
A szerda gabonája a köles. A kölest talán a leggyorsabban és legkönnyebben elkészíthető gabona. A köles élettani hatásai: rendszeresen fogyasztva rákmegelőző hatású, erősíti a látást és kiváló vashiányos állapotoknál is. Sok szilíciumot tartalmaz, amely serkenti immunrendszerünket. Mivel viszonylag magas a zsírtartalma, jó energiaforrás Melegítőgabona, mivel magas a kovatartalma, amely a nap melegét közvetíti. Ásványi és nyomelem tartalma belülről ható "kozmetika", hiszen csonterősödésben, az egészséges fogakban, dús haj- és körömnövekedésben mutatkozik meg értéke. B1 és B2 vitaminja is van, nátriumban, kálciumban, magnéziumban, foszforban, vasban és B-karotinban gazdag. Hat esszenciális aminosavat tartalmaz, viszont nem tartalmaz glutént és nagyon jó lúgosító. Különösen alkalmas növésben lévő fiataloknak és gyermekeknek. Könnyen emészthető, fogyókúrához, méregtelenítő diétához is javasolt.

ROZS
A csütörtök a rozsé, mely a búza után a legfontosabb gabonaféle. Ma már főleg kenyér készítéséhez használják. Gazdag értékes fehérjékben, B1 és B2 vitaminokban, folsavban és fontos ásványi anyagokban. Rosttartalma magas: 11 %, így segíti az emésztést. Téli hidegben különösen ajánlott magas foszfortartalma miatt. A rozsliszt sok élesztőt igényel, ezért finomabb süteményekhez nem használható.

ZAB
Ha péntek akkor zab. Regenerálja az idegeket, javítja a koncentrálóképességet, jó hatással van az agy működésére, lelkiállapotunkra. Fehérjében, telítetlen zsírsavakban, vitaminokban és ásványi sókban rendkívül gazdag. Ajánlatos keringési, bőr, emésztési panaszoknál. Szexuális problémáknál és kimerültségnél is fogyasszunk bőven zabkását, zabdarát vagy zabpelyhet. A zab tartalmaz gyulladásgátló anyagokat, amelyek védik a patkóbél felszínét. A zab rugalmas rostanyaga eltávolítja az epesavat, amely különben koleszterinné alakulna át. Cukorbetegek is fogyasszák bátran, mivel az étkezés utáni vércukorszint emelkedést lassítja.

A zabban lévő keményítő emésztése és felszívódása lassú, ezért energiatartalma apránként szabadul fel, így jótékony hatása több órán át tart. Értékes forrása mind a vízben oldhatatlan, mind az oldható rostnak, s ez a kettősség az, ami az egészséges bélműködést elősegítő, ideális étellé teszi, mivel megakadályozza a székrekedés kialakulását. Az oldható rostok a vér koleszterinszintjének csökkentésében is szerepet játszanak, így csökkentik a szívbetegségek és a szélütés kockázatát.

KUKORICA
A szombat gabonája a kukorica. Régi magyar neve a törökbúza, mivel Magyarországon a törökök honosították meg. Az egész szemek rostos külső burka a székrekedés ellenszere. Mivel többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaz, csökkenti a szívinfarktus kockázatát. Csírája olajban annyira gazdag, hogy hidegen sajtolt olajat is készítenek belőle. A kukoricaliszt, kukoricakeményítő rendszeres használatával csökkenthető a fogszuvasodás is.

BÚZA
A búza a vasárnap gabonája. A búzát az ember életnek is nevezi. A durum és tönkölybúza, továbbá egyéb fajtái is jól felhasználhatók. Mindegyiknek más a minősége és más célra alkalmazható. A búza annál értékesebb, minél kevesebb fémmel, géppel kerül érintkezésbe, minél kevesebb munkafolyamaton megy keresztül. A puha fajtákat megőrlik, a keményebb búzákból pedig darát készítenek. Az őrlés fokozatát számmal jelölik. A magasabb őrlési érték egyben nagyobb tápanyag tartalmat is jelent. A búzacsíra B vitaminban, de sok ásványi anyagot, értékes fehérjét és zsírokat is tartalmaz. A búzakorpát a szemek magas rosttartalmú külső héjából készítik. A friss hajtású búzafűből préselt lé szabályos csodaszer az emberi szervezet számára.