Az elmúlt évtizedekben a szupermarketek élelmiszerpiaci részesedése egyre nőtt, és mára kulcsszerepet játszanak a fogyasztói igények alakításában.

Vezető piaci helyzetüknek köszönhetően jelentősen befolyásolják azt is, hogy beszállítóik hogyan és milyen élelmiszereket termesztenek, hogyan dolgozzák fel, vagy hogyan csomagolják azokat.

A szupermarketek Magyarországon a 90-es években jelentek meg, és népszerűségük azóta is töretlen. Piaci súlyukkal együtt a beszállítóik életében betöltött szerepük is nőtt. Hatásuk van arra, hogy milyen növényeket termesztenek, hogyan dolgozzák fel, és hogyan csomagolják azokat. A nagy kereskedelmi láncok döntései komolyan befolyásolják a termelők és dolgozók életét és megélhetését világszerte.

Számos országban az élelmiszerpiac nagy része csupán néhány szupermarket kezében összpontosul. Emiatt pedig egyre nőnek az élelmiszerpiaci szereplők alkupozíciói közötti különbségek, és egyre nyilvánvalóbbá válik a termelőket és a feldolgozókat érintő, gazdasági és szociális „szupermarket-hatás”.

A szupermarketek beszállítókra gyakorolt nyomása a fogyasztókat is érinti, mert hosszabb távon a fejlesztések elmaradásához, csökkenő kínálathoz és növekvő árakhoz vezet. A jelenség befolyásolja a fogyasztás és termelés fenntarthatóságát is.

A szupermarketek azt állítják, hogy ők csupán a fogyasztói igényekre reagálnak, és ha figyelmen kívül hagynák ezeket, a fogyasztóik elpártolnának tőlük. Márpedig ezeknek a láncoknak igen fontos szerepe van a fogyasztói igények alakításában, mert vezető piaci helyzetüknek köszönhetően jelentősen befolyásolják, hogy a fogyasztók mit, hogyan és hol vásárolnak meg.

A szupermarketekre ezért inkább úgy tekinthetünk, mint irányítókra, mint a fogyasztók és a termelők közötti átjáró őrzőire, nem mint a fogyasztói igények közvetítőire. Ebben a szerepükben pedig akár hátrányosan is hathatnak a fogyasztók és a beszállítók érdekeire.

Hiába léteznek még hagyományos (termelői) piacok, hiába terjednek a közvetlen kereskedelmi kezdeményezések (pl. dobozrendszerek) vagy az internetes élelmiszerkereskedelem, az, hogy az emberek több helyről vásárolnak élelmiszert, nem fogja megrendíteni a szupermarketek piaci befolyását. A közösségi média is segítheti, hogy az emberek többet tudjanak meg a kereskedőkről és a fontosabb üzleti szereplőkről. Ezek a változások azonban kis léptékűek, és kibontakozásukhoz időre van szükség.

A szupermarketek végső soron emberek százmillióinak életére és környezetére is komoly hatással vannak. A Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) 2009 óta kutatja: hogyan? Önálló kutatásokat végeznek a szupermarketek fenntarthatósági hatásairól, és egyes termékek útját vizsgálva mutatják be a szupermarketek kezében koncentrálódó vevői erő hatásait.

Az Európában elfogyasztott narancslé 80%-a Brazíliából származik, és az ital útja a fogyasztókig elégedetlenséggel és méltánytalansággal van kikövezve. A Bombera Krisztinával forgatott filmjükben bemutatják azokat a méltatlan munkakörülményeket, amelyek között a Magyarországon is legnépszerűbb gyümölcslé készül. Mélyszegénység, gyerekmunka, veszélyes munkakörülmények állnak a háttérben, miközben a legerősebb piaci szereplők szinte bármit megtehetnek. A legnagyobb gyártókat korrupcióval, kartellezéssel, bérleszorítással vádolják szakszervezetek, ügyvédek, sőt, államügyészek is.

A filmben arra is keresik a választ, hogy a legnagyobb európai szupermarketláncoknak milyen szerepe van a helyzet kialakulásában és lehetséges megoldásaiban.

{youtube width="400" height="266"}7GAeG39sxfs{/youtube}

Forrás: tudatosvasarlo.hu