A magyar szellemi kulturális örökség jegyzékébe jelöli a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége a tradicionális bukovinai betlehemest, a csobánolást.

A kezdeményezést eddig ezren támogatták aláírásukkal - közölte a szövetség elnöke az MTI-vel.

A szövetség célja, hogy 14 ezer aláírást gyűjtsön össze 35 olyan magyarországi településről, ahol bukovinai székelyek és leszármazottaik élnek - mondta Csibi Krisztina. Azért 14 ezret, mert 1941-ben ennyien települtek Magyarországra - tette hozzá.

A csobánokról - hegyi pásztorokról - elnevezett bukovinai betlehemes a népcsoport sajátos történelme során egyedülálló módon maradt fenn, és ma is virágzik.
A népszokásnak több változata van, de az egyes változatok lényegesen nem térnek el egymástól - mondta a szövetség elnöke;  utoljára december 24-én este Bonyhádon a Tolna megyei Tevelen élő fiatalok az istensegítsi szokást elevenítették fel előadásukban.

A csobánolás az egyik legarchaikusabb elemeket őrző, a csíki betlehemessel rokonítható magyar népszokás. Mária és az angyal öltözetében a bukovinai női népviselet jelenik meg, a pásztorok - székely szóhasználatban képnek nevezett - maszkja pedig kereszténység előtti pogány elemeket őriz.

A szövetség 2013 áprilisáig gyűjti magánszemélyek, szervezetek támogató nyilatkozatait, azt követően küldi el jelölését a szellemi kulturális örökség nemzeti bizottságához.

A kulturális örökség nemzeti jegyzékében eddig tizennégy elem szerepel, a listára legutóbb a Kassai-féle lovasíjászmódszer, a Sárköz népművészete, valamint a borsodnádasdi molnárkalács került fel, a magyar solymászat és a matyó népművészet az emberiség szellemi kulturális örökségének is részévé vált.