Az idei nagy szárazság egyebek mellett a málnát sem kímélte. Nógrád megyében a berkenyei termelők a tavalyi mennyiség kevesebb mint felét érték el. 

A helyi faluszövetkezetben dolgozók fáradságos, kitartó munkával érték el mostani eredményeiket, és jutottak el idáig. 1992-ben hozták létre a szövetkezetet, 1994-ben pedig 62 millió forint beruházással, állami támogatással hűtőházat építettek a volt baromfitelep helyén. Ez biztonságosabbá tette a málnaüzletet, hiszen a feldolgozás is a termelők kezébe került.

Éves szinten közel 2000 tonna hazai gyümölcsöt dolgoznak fel, valamint 1100 tonna fagyasztott áru tárolására alkalmas a kialakított hűtőház. A gyorsfagyasztott gyümölcsök többségét Európa piacain (legfőképpen Ausztria, Franciaország, és Németország), kisebb részét pedig a belföldi kereskedelemben értékesítik. A hűtőház fő profiljához tartozik a frissen szedett gyümölcsök gyorsfagyasztása, korszerű technológiájú feldolgozása, raktározása, értékesítése, illetve bérfagyasztás és bértárolás is.

A gyümölcsösök egy részét vegyszermentesen, ökológiai eljárással gondozzák, biotermékeket állítanak elő. A korábbi málnafeldolgozás mellett manapság szeder, pirosribizli, feketeribizli, meggy, sárgabarack, szilva, áfonya és bodza is szerepel a palettán. Ezek részben saját ültetvényeikről kerülnek ide, részben pedig helyi- és hazai termelőktől vásárolják fel. A hűtőház korábban rengeteg helyi lakos számára adott munkát, ez a szám azonban 2012-re lecsökkent, ráadásul a mostani málnaszezon is rossznak mondható. Erről kérdeztük Schmidt Szilárdot, a faluszövetkezet ügyvezető igazgatóját:

 – Az idei szezon sajnálatos módon nem úgy alakult, ahogyan azt szerettük volna. Ennek oka elsődlegesen a nagy hőség. Használtunk ugyan öntözőberendezéseket, de a 35 Celsius fokos melegben ez nem sokat ért. Nagymértékű károkat szenvedtük, szinte megégett a gyógyító málna. A korábbi évek ternéséhez képest a mostani, öntözött területek csupán 20 százalék termésmennyiséget adtak. Azokon a területeken, ahol nem alkalmaztunk ilyen berendezéseket, még rosszabb a helyzet. Fontos tudni egyébként, hogy a termelőterület évről-évre csökken. A mostani művelt rész körülbelül 50 hektárnyi. Nagy probléma, hogy az idősebbek abbahagyták a művelést, a fiatalok pedig nem foglalkoznak ezzel. Ez is oka annak, hogy a korábbiakkal ellentétben nem csak málnát dolgozunk fel. Megjelent mellette a ribizli, meggy, szeder, barack szilva is, tehát sokféle gyümölccsel foglalkozunk annak érdekében, hogy túléljük ezeket az ínséges időket.

– A rossz szezon, a kevesebb termés ellenére a málna ára nem emelkedik, mert Szerbiában és Lengyelországban tavaly hatalmas mennyiségű volt a termés, másfélszerese a korábbinak, illetve a mostani szezonjuk is igen jónak mondható. Ők azok, akik meghatározóak a piacon. A jövőt tekintve sem rózsásak a kilátások. Szerbia és Lengyelország körülbelül százszorosát termeszti a hazainak. Nálunk a korábbi években 1000 tonna volt az átlagos éves terméshozam, ez idén csupán 200-300 körül alakult. Ezzel szemben a már említett két ország egyenként százezer tonnát termel. Ilyen piaccal nem tudjuk felvenni a versenyt, sem árban sem pedig termelési volumenben – mondta összegzésül Schmidt Szilárd.

Forrás: nport.hu