A Balaton-felvidéket, pláne a Káli-medencét a mediterrániumhoz hasonlítják. Nem véletlen, hiszen lágy lankáival az olaszországi Toscana vidékére hajaz.
Az emberben felmerül a kétség: véletlen mindez?

Ez a szemet gyönyörködtető romantikus vidék már az antik Pannia Provinciának is kedvence volt. Annyi látnivalót és geológiai értéket rejt magában, mint egy kincsesláda.

A szőlőhegyeken, domboldalakon, ősi romok között érdemes inkább biciklivel, gyalog vagy lóháton bejárni a környéket, hogy legyen időnk befogadni mindent. Meg kell állni rögtön a Káli-medence kapujában, Monoszló mellett a Hegyestűnél, amely felfedi számunkra a több mint ötmillió évvel ezelőtt működő bazaltvulkán belsejét. A látvány európai viszonylatban is ritkaságszámba megy, de az itt berendezett kőpark mellől remek panoráma is nyílik. Érdemes körbenézni, akárcsak a Kopasz-hegy tetejéről.

A Fekete-hegy bazaltplatós fennsíkja szintén remek panorámát kínál, ráadásul apró tavacskákat rejt. Lent pedig a csodálatos környezetben akár lovaspólóversenyen is részt vehetünk. A pálya szomszédságában, Szentbékkálla és Mindszentkálla között találjuk legendás ingókövével a kőtengert, amely festői alakzatú hatalmas köveivel csalogatja a kirándulót. Azok mélyedéseiben a legnagyobb kánikulában is megül a víz és a széllel együtt kis lyukakat, tavacskákat formál. Hasonlóra lelhetünk Kővágóörsön és Salföldön is, ha időnk engedi, érdemes bejárni valamennyinek a borókás területét. Utóbbihoz közel van a pálos kolostor csodaszép erdei romja és persze a nemzeti park majorja a rengeteg egykor itt élt régi magyar háziállatfajtával és a látogatóközponttal.

Ragaszkodnak e vidékhez a vadrécék, ludak, gyurgyalagok, kanalas gémek, kócsagok és kányák, héják, de láthatunk őzeket, vaddisznókat, nyulakat is. A falvak mindegyikében lakott gólyafészket is találunk. A közelben védett növényekre, sok más mellett nőszirmokra, tárnicsokra, kosborokra lelhetünk, a Sásdi-réten él hazánk legnagyobb liszteskankalin-populációja.

Mindezekre felhívja a kirándulók figyelmét a kékkúti forrástól induló Theodóra Tanösvény és kistestvére, a Theodóra Kékkő Tanösvény. A kettőt az Idő Ösvénye köti össze, bemutatva a földtörténet különböző szakaszait. Minden lépésünkkel kétmillió évet haladhatunk előre az időben. A kellemes kirándulás előtt a Theodóra Tanösvény kiinduló és végpontjánál megtölthetjük kulacsunkat is, sőt, ha már itt vagyunk, a helyi, XVIII. századi, füstöskonyhás tájházat szintén érdemes felkeresnünk.  Középkori templomromokba botlunk több helyen is, a velétei palota, a sóstói pusztapalota sokat mesélhetne a múltról. Akárcsak az egykori iparosok boltjai, a borospincék, a templomok, kőkerítések. Itt ipar híján ma is tiszta a levegő, nem rontja a látványt panelrengeteg, a táj és a falvak védettséget élveznek. A hegyoldalakon megbúvó pincékben szívesen látnak a gazdák minden betérőt, e vidék híres a vendégszeretetéről.

Az építészet megér itt egy alapos körültekintést, a házak gyakran ma is kőből épülnek, itt minden kőből van, de nem ritka a nádtető sem, és a díszített homlokzatok mellett se menjünk el. A népi építészet a Káli-medencében újra virágzik. Különösen tetten érhetők ennek bizonyítékai Salföldön.

Forrás: maplo-online.hu