A Falumegújítási Díj Pályázat keretei közt évről évre vetődik fel ugyanaz a kérdés Európa-szerte és természetesen Magyarországon is: "Quo vadis vidék"?

Válaszképpen pedig születnek konkrét, hiteles, mai falusi válaszok, évtizedes kitartó fejlesztőmunka eredményeit bemutatva.

A minap „A jövő nyomában” címmel megjelent kötet a 2011-12. év ilyen magyar és más európai reprezentánsainak példáját osztja meg az olvasóval. Először nyílik alkalom arra, hogy a hazai pályázók dokumentumait és a nemzetközi pályázaton szereplő egyéb országok pályázóinak anyagai egy helyen jelenhessenek meg. A cím egyúttal az Európa-szerte meghirdetett pályázati mottó.

A pályaművek összefoglalóinak végigböngészésével nemcsak azt érzékelhetjük, hogy hazai falvaink törekvései milyen sokszínűek, hanem azt is, hogy a falusi közösségek európai törekvései a hazaiakhoz hasonlítanak-e, miben rejlenek a különbségek, hol állunk nemzetközi összevetésben.

A könyvben egyebek között Biharugra fejlesztéseit is megismerheti az olvasó. Érdemes hát röviden megismerni, mi áll a helyiek jó példájának hátterében?

A 986 lakosú Biharugra Békés megye észak keleti csücskében, Hajdú-Bihar és Békés megye, valamint a magyar-román államhatár találkozásánál fekszik. A biharugrai emberek megélhetését főképpen a mezőgazdaság biztosítja, növénytermesztéssel és állattartással foglalkoznak, vállalkozói, kisebb számban kereskedelmi tevékenységet folytatnak. A település legnagyobb foglalkoztatója az önkormányzat és intézményei a 32 fő foglalkoztatottal. Az önkormányzat óvodát, iskolát, napközi konyhát, könyvtárat, teleházat, közösségi házat működtet.

A település páratlan természeti értékekkel és kultúrtörténeti emlékekkel rendelkezik. A falut körülhatároló halastavak közel 2000 hektáros vízfelületükkel Magyarország második legnagyobb mesterséges halastórendszerét alkotják. A halastavak és a peremterületeken található természetvédelmi kezelés alatt álló gyepek a Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét tájegység részeit képezik.

A 2006-ban elkezdett falufejlesztés keretében jelentős eredmények születtek. Felújították a közösségi házat, melyben a háziorvosi rendelő, a fogorvos és a védőnői szolgálat kapott helyet. Ugyancsak megújult Bolonyi-kastély, ahol a közösségi ház található. Az évek során kialakították a piac épületét, a falumúzeumot, játszóteret, buszöblöket és parkolókat építettek, és fedett kerékpártároló is készült a faluban. A település csinosításának részeként a faluközpont zöldfelületén virágok díszelegnek. Építettek egy fahidat a Holt-Sebes Körösön, elkészült a pihenőfilagória és a közösségi kemence és az idősek nappali ellátója is.

S mi a biharugrai titok nyitja? A fejlesztések során elsődleges céljuk a fenntarthatóság, a hosszú távú „olcsó” működtetés. A fejlesztési folyamatokba a lakosság közvetlenül a civil szervezetek útján tud bekapcsolódni. A lakosság 25%-a tagja valamely civil szervezetnek, így a civilek jelentős befolyással vannak a döntésekre, illetve a megvalósításokra.

Az önkormányzat időszakos jelleggel hírlevelet ad ki Ugrai Élet néven. A kiadványban minden fontos és Biharugrát érintő témát közhírré tesznek.