Ahogyan arról az Agronform.hu is előként beszámolt, az elmúlt nyáron többször demonstráltak a hazai tejtermelők az import dobozos tejek dömpingára miatt. Már akkor jelezték a kormányzati döntéshozóknak, hogy a véleményük szerint áfacsalással polcokra kerülő, elsősorban szlovák tej padlóra küldheti a hazai tejágazatot.

A tüntetés után a portál Szlovákiában érdeklődött az UHT tej ára iránt, s azt tapasztalták, hogy az itthon is forgalmazott tejek a gyártó országban, 40-50 forinttal többe kerülnek, mint nálunk. Így az a paradox helyzet állt elő, hogy a szlovákoknak is megéri Magyarországra jönni és szlovák tejet vásárolni – nyilván a határ menti üzletekben.

A tejesek demonstrációja után az agrárkormányzat segítséget ígért a termelőknek , s az őszi hónapokban valóban le is foglaltak néhány kamionnyi szlovák tejet, de ez csak csepp a tengerben. Szinte szó szerint, ugyanis az összes lefoglalt mennyiség kb. 100 ezer liter volt a néhány hónap alatt, ugyanakkor ágazati becslések szerint napi 1 millió liter tej érkezik az országba. Tejpiaci szereplők akkor azt nyilatkozták portálunknak, hogy ezek csak látszatintézkedések, nem oldják meg a valódi problémát.

A helyzet azóta sem javult

A tavaly nyári 110 forint körüli nyerstej felvásárlási ár ma már csak 80-85 forint között van, mélyen az önköltségi ár alatt. A feldolgozók azzal indokolják az árakat, hogy a késztermék piacon meg kell küzdeniük az olcsó külföldi tejekkel. A helyzetet érdekessé teszi, hogy mind Magyarországon, mind pedig Szlovákiában keresleti piac van, gyakorlatilag nyerstej hiány jellemző. Vagyis nem arról van szó, hogy a többlettermelését Szlovákia dömpingáron Magyarországra zúdítja. Sokkal inkább az lehet a gond, hogy továbbra is az áfacsalók mozgatják a piacot, s ez alól nem kivétel Szlovákia sem, ott ugyanis a lengyel és a cseh tej az olcsóbb a hazainál. Szlovákiában a tej áfája 20 százalék, nálunk pedig 18.

Magyarországon az import, 1,5 százalékos dobozos UHT tej ára a demonstrációk óta még olcsóbb lett, a legtöbb hazai kereskedelmi lánc 145 forintért kínálja, ami közgazdasági nonszensz – mondta lapunknak Hegedűs Imre tejtermelő, a több mint 1000 tehenet fejő Bicskei Mezőgazdasági Zrt. igazgatója.

De, hogy is kerülhet ennyibe a tej?

Érdemes visszaszámolni az árból!

• a 145 Ft-os fogyasztói árú tejnek 123 Ft a nettó ára,
• 5 százalékos kiskereskedelmi árrést feltételezve 107 Ft-ért kapja az üzletlánc a tejet a nagykereskedőtől,
• kb. 7 forint a logisztikai költség a gyárkaputól az üzletek polcáig,
• legalább 30 Ft-ba kerül a nem kupakos, hajtogatott tejesdoboz, így már 70 forintnál járunk,
• gyártási költség (pasztőrözés, fölözés stb.) 20 forint / kg – már 50 forintnál tartunk,
• nyerstej logisztika (fejőháztól a feldolgozóig) kb. 7 Ft – 43 forintnál tartunk
• zsírkorrekció (a 3,8 %-os tejből 1,5 %-os tej lesz): jelenleg kb. 600 forint a tejzsír kilója, így ha 2 %-ot elvesznek a nyerstejből, akkor az kilónként 12 forint bevétel a feldolgozónak, vagyis a végeredmény 55 forint.

Elvileg tehát, a 145 forintos polcár 55 forintos nyerstej árat feltételez. Igen ám, de Szlovákiában a nyerstej ára megegyezik a hazai nyerstej felvásárlási árával, vagyis 80-85 forint (euróból átszámolva). A különbség megegyezik a késztermék áfájával, azaz Hegedűs Imre és a tejtermelők szerint csak akkor lehet 145 forintért dobozos UHT tejet értékesíteni, ha annak valaki elcsalja az áfáját.

A termelő így gondolja

Ez közvetett bizonyíték, a kormányzat még sem tesz semmit ennek felgöngyölítése érdekében, pedig nyilvánvaló, hogy a többi olcsó import élelmiszer esetében is hasonló lehet helyzet, hiszen külföldön sem tudnak olcsóbban termelni, élelmiszert előállítani. Akár ezermilliárdos nagyságrendben esik el Magyarország így áfabevételtől – teszi hozzá. A szakember azt mondja, az „állam asszisztálása vagy szemet hunyása nélkül” mindez nem volna lehetséges. Példaként azt hozza, hogy ha ellopnak egy borjút az ezer egyedes évi szaporulatból, azt lehet, hogy nem veszi észre, da ha már 300 hiányzik, az biztosan feltűnne neki. „Vagy én asszisztálok a lopáshoz, vagy olyan hülye vagyok, hogy nem érdemlem meg a fizetésemet” – mondja.

A felháborodott tejtermelő azt mondja, nem érti miért volt szükség az ekáer-rendszer bevezetésére, hiszen esetükben a nyomon-követhetőséget már rég törvény írta elő. Ezek alapján, amennyiben a fogyasztó vagy valamelyik hatóság, a Nébih vagy a NAV kíváncsi egy termék származására, a kiskereskedő, a nagykereskedő és a gyártó is köteles annak eredetéről hitelesen, bizonyíthatóan beszámolni.  Azaz könnyedén ellenőrizhető volna, hogy ki kitől vette, és mennyiért.
Véleménye szerint az ekáer csak egy újabb kiskaput nyitott meg az áfacsalók előtt. Számára érthetetlen, hogy amikor az ő telephelyéről elindul egy szállítmány egyik tejfeldolgozóba, azt is neki kell a rendszerben regisztrálni időpont és rendszám megjelöléssel, de azt is, hogy megérkezett. Hegedűs szerint ez a „világ legnagyobb kiskapuja” a csaláshoz.

A hosszú távú megoldás minden bizonnyal az áfa csökkentése lehetne, amíg ez nem történik meg, addig érdemes ügyeskedni a piacon. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is szorgalmazta már a tej áfájának csökkentését.

Az Agroinform.hu ha azt javasolja az olvasóknak, nézzék meg a tej származási országát és csak magyar tejet vásároljanak! Az árkülönbség minimális ahhoz képest, hogy ezen magyar termelők ezreinek sorsa múlik!