Augusztus közepe óta nem csupán a szakemberek, hanem a gólyabarátok is nagy figyelemmel kísérik a műholdas jeladóval ellátott fehér gólyák vonulását.

Az augusztus közepén érkezett váratlan hidegfront hatására a hazai fehér gólyák többsége megindult a telelőterületek felé. A Magyar Madártani Egyesület (MME) munkatársai a Madárvédelem és kutatás határok nélkül című magyar-szlovák program és az Északi Gólyahír projekt keretében 14 fehér gólyát láttak el GSM-alapú jeladóval, köztük egy megkülönböztetett figyelemmel kísért, Picur névre keresztelt kisgólyát.

Picur a májusban félárván maradt nagyhalászi gólyafiókák egyike. A felső-szabolcsi kisvárosban a református templom tornyán elhelyezett webkamera 2008 óta közvetíti egy, az egész világon megcsodált gólyacsalád mindennapjait. Idén négy fióka született az itteni fészekben, ám az egyik szülő áramütés következtében elpusztult.

A tragédia után az MME munkatársai villámgyorsan cselekedtek, mert a kicsinyek így elpusztultak volna. Az akkor néhány napos madarakat kimentették és a Nyíregyházi Állatparkba vitték, ahol előkészített fészek, infralámpa és élelem várta az állatokat. Nevelésükben az állatpark mellett a Hortobágyi Nemzeti Park Górés tanyai repatriáló állomása is segített.

Az MME munkatársaira ezt követően újabb nagy feladat várt, ugyanis úgy döntöttek, hogy Nógrád megyébe – ahol ekkor már javában tartott a gólyagyűrűzés – adoptálják a négy árvát. E felelősségteljes megoldás kivitelezésére Papp Ferencnek, az Északi Gólyahír programkoordinátorának vezetésével négy olyan fészket választottak, ahol az adoptálás után is rendszeresen tudták figyelni a kisgólyák életét, szükség esetén pedig könnyen beavatkozhattak volna.

Beavatkozásra azonban a szakemberek örömére nem került sor. A négy madarat június 10-11-én helyezték „nevelőszülőkhöz”, akik minden fészekben befogadták a nagyhalászi árvákat. Azok pedig tavasszal született többi társukhoz, féltestvéreikhez hasonlóan szépen gyarapodtak, s ma már önállóan élik a gólyák mindennapjait, s vonulnak telelőhelyeik felé. Az MME szakemberei áldozatos munkájának köszönhetően így valóban úgy nőhetnek fel, és tehetik meg első repülésüket, ahogy azt tették volna Nagyhalászból.

A kitüntetett figyelemmel kísért nagyhalászi fiókák adoptálásukat követően egy közönségszavazás során nevet is kaptak. Ludányhalásziba ketten kerültek külön-külön fészekbe: Kökény és Vitéz. Balassagyarmaton Borostyán „nevelkedett”, míg Picur Rimócon gyarapodott. Ő azért is van a figyelem középpontjában, mert az Északi Gólyahír program keretében műholdas jeladót kapott, így vonulási útvonalát azóta pontosan követni lehet. Picur pedig augusztus közepén elindult a hosszú útra!

A napokban néhány órán át a szakemberek aggódtak a már a társaival vonuló madárért, mert Picur eltűnt látókörükből. Augusztus 23-án ugyan még a török-szír határról érkeztek tőle adatok, amikor már több mint 1570 kilométert tett meg, utána azonban megszűnt a „nyomkövetés”. Ebben az „eltűnési folyamatban” a mobilhálózatok lefedettsége játszik szerepet: azokban a térségekben, ahol nem megfelelő a GSM-lefedettség vagy a térerő, onnan nem érkeznek jelek. Az MME munkatársainak e tapasztalatai most is beigazolódtak, ugyanis legnagyobb örömükre Picur később már Afrikából jelentkezett: augusztus 30-án, szombaton Szudánba érkezett.

Picur és az Afrikában lévő többi gólya ezekben a napokban nagy vízválasztó előtt áll. Miután a Nílus mentén Szudánba érkeznek, általában az is eldől, hogy délnyugatnak fordulnak-e, s megcélozzák Csádot, vagy a folyam mentén tovább repülnek dél felé, és Szudánban kóborolnak, netán Etiópiába mennek. A következő napokban akár több száz kilométert is vonulhatnak még, de az is előfordulhat, hogy egy-egy helyen tovább időznek, majd újabb régiókat vagy országokat látogatnak meg.

A korábbi évek tapasztalatai alapján bizonyára lesznek közöttük olyanok, amelyek egy-két országban töltik majd a telet, ám néhányuk valószínűleg több országot is felfedez magának, s akár jóval az Egyenlítő alatt is kóborol majd.

Vajon Picur melyik utat választja? A válasz és aktuális tartózkodási helye a rendszeresen frissülő satellitetracking.eu weblapon megtalálható.

Fotó: Papp Ferenc, Komka Péter