Sok tévhit kering a villámlásról, amit felesleges betartani, a jó tanácsokat viszont érdemes megfontolni annak, aki szeretné elkerülni a villámcsapást.

Az égből 180 km/órával érkező égi csapás ugyan lenyűgöző látványt nyújt, de bámészkodás helyett jobb, ha az alábbiak szerint cselekszünk.

Figyeljük az időjárást, ha tehetjük, kerüljük el a zivataros helyeket! A villámlás jellemzően a zivatar velejárója, amit a sötét és magas viharfelhők megjelenése és erősödő szél kísér. Magyarországon a zivatarral kísért villámlás bármely hónapban előfordulhat, de legnagyobb valószínűséggel május és szeptember között jelentkezik.

Zivatar idején lehetőség szerint kerüljük a kiemelkedő tárgyak (oszlop, torony, fák, elektromos távvezeték), barlangbejáratok, nyitott térségek, illetve vízfelületek közelségét. Magashegyi túránál keressünk törmelékes kőzettel borított helyet magunknak, üljünk le, zárjuk össze lábainkat és tegyük a fülünkre a kezünket (ezzel csökkentjük a halláskárosodás veszélyét).

Villámláskor keressünk védet helyeket, például üljünk autóba, vagy menjünk be egy házba! Annak érdekében, hogy elkerüljük a villámcsapást, menjünk be egy közeli épületbe vagy szálljunk be egy teljesen zárt, felül is fémmel borított autóba. A járművön belül is maradjunk távol a fémes részektől, tehát ne nyúljunk a karosszériához, célszerű a kormányt is elengedni. Ha villámláskor egy épületben vagyunk, maradjunk távol a vízvezetékektől, ajtótól, ablakoktól, ne használjuk a vezetékes telefont, a kézmosót, a zuhanyzót, a fürdőkádat. Kapcsoljuk ki az összes elektromos készüléket, húzzuk ki a konnektorból és az antennacsatlakozóból a zsinórokat, és ezektől is maradjunk távol.

Ha valakit villámcsapás ér, tegyük a következőket!

Ha az áldozat magánál van, és környezete villámcsapás szempontjából nagy kockázatot jelent, kísérjük vagy szállítsuk kisebb kockázatot jelentő helyre. Az esetek többségében sem hallani, sem látni nem fog minket, ezért oda kell mennünk hozzá, és kézen fogva vezetnünk kell. Az áramütött személy nem hordoz elektromos töltést, így nyugodtan megfoghatjuk puszta kézzel is.

Ha az áldozat nincs magánál, nem lélegzik, és értünk hozzá, azonnal kezdjük meg az életmentést, a szájból orrba való lélegeztetést. Ezt még a szállítása előtt, az eredeti helyszínen kezdjük meg, és csak utána szállítsuk.

Lakásban, házban érdemes túlfeszültség védelemmel ellátott konnektort használni, mert ha nem is a közeli vezetékrendszerbe csap a villám, lehet akkora pillanatnyi feszültségemelkedés, ami tönkreteheti az elektronikus készülékeket.

Közvetlenül a villámcsapás előtt sercegést vagy recsegést lehet hallani. Bőrünkön ilyenkor felállhat a szőr vagy bizsergést érzünk rajta. Ha ilyenkor csoportban vagyunk, szóródjunk szét, és guggoljunk le úgy, hogy az egyes emberek között legyen 4-5 méter távolság.

Nem kell tartani a repülőgép utasainak a villámcsapástól. A statisztikák szerint minden rendszeres kereskedelmi járatot évente átlagosan egyszer villámcsapás ér. Az ilyen esetek többnyire csak ijedelmet okoznak a gép fedélzetén, mivel a repülőgépek többségének teste az elektromosan jól vezető alumíniumból vagy fémötvözetekből készül, ez pedig megvédi a gép berendezéseit, illetve a gép utasait a közvetlen villámcsapástól (ez a Faraday-kalitka elve). A gép érzékeny elektromos berendezései túlfeszültség ellen védve vannak. Vigyázni kell azonban, ha a gépből való kiszálláskor villámlik, ekkor ugyanis a gép által biztosított védelmet már nem élvezzük.

Ha villámcsapáskor nem sikerül védett helyre menekülni, akkor próbáljunk minél alacsonyabb pontot keresni és kerülni a vízátfolyásos, nedves felületeket. Semmiképpen ne hasaljunk le, mert így nagyobb felületen érintkezünk a földdel, de érdemes leguggolni.

A villámcsapások 10%-a verőfényes, kék égbolt mellett következik be, a zivatarfelhőtől akár 15 km távolságra. Ezért érdemes kerülni azokat a helyeket, ahol zivatart jósolnak.

Ha otthon nincs túlfeszültség védelemmel ellátott konnektorod, villámláskor érdemes kihúzni az elektromos berendezéseket.

Forrás: hogyankell.hu