A biológiai sokféleség védelmében összesen több mint 300 érdeklődő kapcsolódott be a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) önkéntes programjaiba.

Az MTVSZ tájékoztatása szerint az elmúlt néhány hónapban hat megyében az önkéntesek többek között madárodú-készítésben és madárgyűrűzésben, élővilág-felmérésekben, illetve özöngyomok irtásában vettek részt. A szövetség szerint azért is fontos az önkéntesek tevékenysége, mert a résztvevők megtapasztalják: bárki tehet a biodiverzitás védelme érdekében.

A zöldszervezet közleménye emlékeztet: az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) friss jelentése is utal arra, hogy az éghajlatváltozás csökkenti a fajok és az élővilág sokszínűségét, ugyanakkor a zöld felületek megóvása segít kivédeni az éghajlatváltozás negatív hatásait.

Az éghajlatváltozás jelentősen hat a biológiai sokféleségre: megnehezíti a fajok alkalmazkodását - kiemelten a bennszülött, szűk tűrésű fajokét -, például azzal, hogy új özönfajok és kártevők bukkannak fel. Megváltoznak a körfolyamatok: például egy-egy terület vízellátottsága drasztikusan csökken vagy nő. Így az adott terület természeti szolgáltatásai jelentősen csökkenhetnek, például veszélybe kerülhet a megfelelő talajképződés, vízkörforgás, beporzás, élelmiszertermelés. Ezek támogatására az embernek egyre nagyobb beavatkozással egyre több energiát kell befektetnie.

A csökkent biológiai sokféleség visszahat az éghajlatváltozásra is. A földművelés kimeríti a talaj szénkészleteit, a talaj kevesebb szenet tud megkötni - például pórusaiban kevesebb szén-dioxidot tud tartani -, nő az üvegházhatású gázok kibocsátása, ami erősíti az éghajlatváltozást. Ezért a felborult egyensúlyú ökológiai rendszerek a klíma szabályozására kevésbé képesek. Például, ha világátlagban egy Celsius fokot emelkedik a felszíni hőmérséklet, az Magyarországon a kedvezőtlen felszínborítottság miatt akár 1,5-2 Celsius fokos emelkedést generálhat – írta az MTI.