Június van, a kertek ontják a friss gyümölcsöket, zöldségeket. Nálunk sincs ez másként, minden napra jut valami begyűjthető leszedhető. Most a meggy!

A termés bőven meghaladja napi fogyasztási szükségleteinket, ezért aztán tartósítunk. Amikor falura költöztünk, megfogadtuk: semmit nem hagyunk veszendőbe menni, amit a kert ad. E gondolat jegyében, aztán naponta bekerül valami a fagyasztóba, szárítóba, üvegbe, zsákocskába. Igyekszem új dolgokat kitalálni, kipróbálni. Így történt ez most is, a meggyszezon kellős közepén. 6 meggyfánk van, ebből kettő az idén hozott először pár szem gyümölcsöt, a többi igencsak bőtermő. Nagyon szeretjük, gyakorlatilag bármilyen formában. A hagyományos fagyasztás, dzsem, szörp, aszalás után még mindig rengeteg volt a friss meggy, így került sor a mustáros meggy, fehér rumban eltett fűszeres meggy, és a meggysajt elkészítésére.

Mustáros meggy
A mustáros meggy eltevési módja Erdélyből származik, tulajdonképpen egy különleges savanyúság.

Elkészítése
3 deci vizet 30 deka cukorral felfőzünk sziruppá, majd 2-3 percre beletesszük az 1 kiló kimagvalt gyümölcsöt és tovább forraljuk. Szűrőkanállal kiszedegetjük a meggyeket és a visszamaradt lébe 10 deka mustárt keverünk. Ezt érdemes gyors mozdulatokkal, habverővel végezni, hogy a mustár ne csomósodjon. Én a hagyományos mustár mellett egy jó evőkanálnyi csípős, magos mustárt is tettem bele. A mustáros szirupot jól kiforraljuk, közben a gyümölcsöket üvegekbe szedjük. A mustáros szirupot rámerjük, lezárjuk az üvegeket és száraz dunsztba tesszük őket. Aki akar, tegyen a szirupba egy kevés tartósítót, bár ezt az eredeti recept elhagyja.

Ősszel-télen sültekhez tálaljuk ezt a pikáns, mustáros meggyet.

Fűszeres, fehér rumos meggy
Tetszés szerinti mennyiségű meggyet nádcukorral rétegezve üvegekbe teszünk, mindegyik tetejére 1-2szem szegfűszeget és 1 darabka fahéjat helyezünk, majd az üvegeket felöntjük fehér rummal. Lezárjuk, és világos helyre tesszük őket, naponta néhányszor felrázzuk, egészen addig, amíg a cukor fel nem oldódik a rumban. Utána végleges helyükre kerülhetnek. Gyümölcssalátákba, süteményekbe kitűnő, de karácsonyi ajándék is lehet belőlük.                                                                                                                        

Meggysajt
Évről évre nagyon sok az almánk és a körténk. Fűszeres lekvárokat, befőtteket és aszalványokat is készítünk, de múlt évben rábukkantam egy vegyes gyümölcssajt receptre. Rögtön el is készítettem almából és körtéből. Egy, a birsalmasajthoz hasonló, de annál puhább és nagyon aromás valami lett belőle, ami finom önmagában is, de püspökkenyerek, gyümölcskenyerek, kalácsok kihagyhatatlan összetevője lett nálunk.

Ennek nyomán az idén elkészítettem meggyből is ezt a finomságot és nem bántam meg.

Így készül: a kimagozott meggyet feltesszük főni, és ha puha, átpasszírozzuk. Minden kiló péphez 50-60 deka cukrot adunk és visszatesszük a tűzre. Kis lángon, állandóan kevergetve addig főzzük, amíg lekvár sűrűségű pépet kapunk és kistányérra cseppentve, az nem folyik szét. Sütőpapírral leterített tálcára vagy tepsire öntjük és hagyjuk dermedni. Amikor már kemény, derelyevágóval feldaraboljuk és hagyjuk tovább száradni. 1 nap után én beraktam a napkollektoros aszalóba, ahol 2 nap alatt tökéletesen kiszáradt. Porcukorral rétegezve, jól záródó üvegbe vagy kerámia tárolóba tesszük.

Tipp: a főzési szakaszban keverhetünk bele diót, mandulát, esetleg földi mogyorót, akár darálva, akár durvára törve.

A szerző fitoterapeuta.