Múlt századi patikusújságok (liláskék-almazöld színű lapokon) különféle hirdetéseket is közöltek. Ezekben néhány régi gyógybornevet is lehet találni.
Rozsnyay Mátyás például, aki aradi gyógyszerész volt, Chinabort, Vasas Chinabort, Pepsinbort, Ménesi Aszúbort hirdet. Mások Malagát, Madeirát, Vörösarany Lacrimae Christit kínálnak, Courvoisier konyakot, reimsi champanert, gyomorbetegek és vérszegények részére.
A malátaborok (vagy maltonborok) és a mentolos borok is patikaszerek lehettek valamikor; az előbbiekkel egy német cég kereskedett a múlt század végén, a gyógyborok mellett, borutánzatokat, maltontokajit, maltonsherryt is forgalomba hozva. Az Új Idők Lexikona két, eddig még nem említett patikaborról is megemlékezik néhány szóval. Az egyik a condurangó bor (ennek valószínűleg gyomorjavító ereje volt) a másik a stibiumos bor, a torok, a gégejárat tisztítója.
A legelső kiadású Magyar Gyógyszerkönyvben újabb gyomorjavító borok receptjeit lehet megtalálni. Vinum Cholchici, Vinum Stibiatum Tartaricum. Ezek részben a kikerics magvaiból, részben stíbiummal dúsított malagából készültek…

A régi patikák azonban nem csupán a gyógyászati céllal készített borokat és tömény italokat árulták, hanem az egészségőrnek ítélt, hagyományos, zamatos szőlőborokat is (tokaji és somlai borok például). Az italkülönlegességek köréből kifejezetten patikaszernek számított régen a rozsólis, az illatos, aranyszínű narancslikőr. A fönnmaradt feljegyzések szerint állítólag komoly étvágyjavító ereje volt.

A gyógyszertárakkal, a gyógyitalokkal foglalkozó irodalom ódon patikavilágok hangulatáról is nyújt némi képet. Igen jellegzetesek például a régi milleneumi patikák. Edényeik elsősorban bécsi porcelánból fehér keménycserépből, osztrák és cseh üvegből készültek. A patikabútorok anyaga zömmel szantálfa, cseresznyefa és diógyökér volt. A faragott polcok teli voltak a szecesszió jellegzetes patikaszereivel: Szt. Erzsébet labdacsokkal, kakaóvaj pálcikákkal, fenyőtűből készült bonbonokkal, havasi gyopártejjel, cukorban főtt vörös áfonyával, chinincsokoládéval, violaszín irodai tintaporral. Selmecbányái, szepesszombati, poprádi, aradi patikusok hirdetik ezeket a szereket a korabeli gyógyszerészújságok cirádákkal teli reklámoldalain. A milleneumi patikákat többek között az Arany Sashoz, a Gránátalmához, a Szerecsenhez, a Szentlélekhez, az Őrangyalhoz címezték. Ezek az elnevezések azonban nem a korabeli patikatulajdonosok leleményei, jóval régebbiek, némelyikük még a török hódoltság korából ered …

A gyógyászat előrehaladásával a patikák hangulata erősen megkopott, a hajdani patikaborokból pedig hírmondó is alig maradt. A legújabb Magyar Gyógyszerkönyvben már egyetlen egy sem szerepel közülük, legföljebb a korábbi kiadásúban (az ötvenes évek elejéről származóban) lehet találni egy gyógyszeres bort, a Vinum Rheit. Ez tulajdonképpen egy ősi kínai gyógynövénynek, a rebarbarának a kivonatából készült. Narancshéjjal fűszerezték még és főleg gyomorpanaszok ellen írták föl. Néhány évvel ezelőtt a gyógyszertárakban kapható volt még a Vinum Album és a Vinum Tokaiense Passum is. Ezek édesítés, fűszerezés és gyógyszerezés nélküli, klasszikus szőlőborok voltak. Étvágyjavítóul, erősítőül adták őket lábadozóknak, betegeknek.

Gyógylikőr-receptek

Ánizslikőr: 60 gramm ánizst, 30 gramm édesköményt összetörünk és öntünk rá 2 liter pálinkát, desztilláljuk, hagyjuk 8 napig állni a napon, aztán tegyünk hozzá cukrot. Szobában 12 napig hagyjuk állni. Gyapoton kell átszűrni.

Keserű likőr, enyhe: 5 gramm kalmuszgyökeret, 30 gramm genziangyökeret, 10 gramm édes ánizst, 30 gramm szegfűszeget, 5 gramm fodor-mentafüvet, 5 liter 70 fokos tiszta borszeszbe teszünk. Egy hétig a napon hagyjuk, leszűrjük, és 10 liter vízben - melyben 3 kiló cukrot megfőztünk - elkeverjük. Néhány nap múlva itatós papíron átszűrjük, és üvegekbe töltjük.

Diópálinka, mézes: 2 liter 94 fokos szeszbe 30-40 puha bélű zöld diót aprítunk és négy hétig ázni hagyjuk benne, aztán 17 gramm fahéjat, ugyanannyi szegfűszeget és 1 kiló mézet keverünk közbe. A mézet azonban előbb egy liter vízben felforraljuk, és minden habját leszedjük. Mielőtt a mézet belekevernénk, ennek teljesen ki kell hűlni. A pálinka két hétig tisztul, aztán fogyasztható.

Mézlikőr: Erős pálinkához sűrűre főzött mézet keverünk, és 6 hétig érintetlenül hagyjuk, hogy az elegyülés tökéletesen megtörténhessék. Ha különleges ízt akarunk az italnak adni, néhány csepp kömény, borsosmenta, ánizs stb. illószeszt adunk hozzá.

Forrás: gyongyharmatoscsudafa.info