Éveken át a legádázabb ellenségemnek tartottam, szorgalmasan irtottam minden nyáron, hogy a konyhakertben ne vegye el az életteret a zöldségféléktől.

Gyakran olvastam róla, tudtam, hogy sokan tápláléknövényként fogyasztják. Aztán az idei nyár meghozta a fordulatot nálunk is: megkóstoltuk. Ízlett, azóta többféle formában került az asztalra. Nos, hogy miről van szó? Hát a porcsinról!

Becsületes magyar neve kövér porcsin, mifelénk gazdagfűnek hívják. Tudományos neve Portulaca oleracea. A kövér porcsin egyéves növény, hajtása heverő, többszörösen elágazó. Levelei húsos-pozsgásak, kellemes fűszeres ízűek. Virágai aprók, sárgák. Kedveli a napfényt és a meleget, gyakorlatilag bármilyen talajon megél.

Ókori krónikák szerint egyes gyógyítók fájdalomcsillapítóként használták. Manapság főzelék-és salátanövényként tartjuk számon, gyógyhatásáról egyetlen modern füveskönyv sem tesz említést.

Általában szeptember-októberig szedhető, tehát van még idő, próbálják ki!

Legelőször salátát készítettem belőle, paradicsommal, kígyóuborkával, citromos-borsos öntettel.

Szendvicskrémnek is alkalmas: apróra vágunk lilahagymát, kápia paprikát, összekeverjük a porcsinlevelekkel, aki akarja, sózza, borsozza. Ezt a masszát egy lapos tányéron szétterítjük. Vajas pirítósokat készítünk és belemártjuk őket a keverékbe, ami a vajas felületen jól megtapad. Felkarikázott főtt tojással és paradicsommal megrakjuk a szeleteket és kész a mutatós és nagyon finom szendvics.

A spenóthoz hasonlóan főzeléket is készíthetünk a porcsinból, fűszerként borsot, szerecsendiót, ételízesítőt használjunk.

A szerző fitoterapeuta.