Ez a krém nem túl bonyolult, de annál jobb. Nagyon jó problémás arcra, és a visszereket is enyhíti. Rozáceára is meg lehet próbálni, hasznos lehet. 

A csalán friss is lehet, csak ilyenkor kesztyűben fogjuk meg, mert csíp. A lényeg, hogy az olaj ellepje a csalánt, s ha lehet, használjunk magas falú edényt.

Hozzávalók
100 ml olíva olaj, 3 nagy marok csalán, 20 g méhviasz

Elkészítése
Egy magas falú edényt forró vízbe állítunk, és ebbe rakjuk az apróra vágott csalánt. Ha van régi mákdarálónk, akkor használjuk bátran, és pépesítsük a friss növényt. Én inkább a frisset ajánlom, de mindig csak a növények új hajtását használjuk, a régi leveleket és szárakat ne szedjük le. Nagy csalánt nagyon sok helyen találunk vadon. Nem túl bonyolult dolog felismerni, de ha mégse vagyunk biztosak benne, húzzuk végig a kezünket rajta. Ha csalánra leltünk, azt biztosan érezni fogjuk!

Mindig érintetlen helyről gyűjtsük, az utaktól távol, bár ezt szerintem sokan tudják. Az olajat a csalánra öntjük, és kis lángon folyamatosan lefedve melegítjük, ezt a lehető legtovább, de minimum 1 óráig. Ha túlmelegedne, akkor kicsit vegyük le a lángról, majd mikor kissé kihűlt helyezzük vissza. Ha kész van és sötétzöld olajat kapunk, akkor vagy szűrőpapiron vagy vékony gézen szűrjük át, és a méhiasszal együtt melegítsük tovább, míg a viasz fel nem olvad.

Ekkor vegyük le a tűzről és habverővel addig keverjük, míg kb. kézmeleg nem lesz. Ezt meggyorsíthatjuk, ha hideg vizes tálba állítjuk. Ha túl híg krémet kapunk, melegítsük újra és tegyünk bele több méhviaszt. Nem feltétlen szükséges hűtőben tartani, de a hideg jobb az érzékeny bőrre.

Forrás: lukreciakencei.hu