A gyömbérből készült tea valóságos csodaszer. Jótéteményeinek se szeri, se száma, elkészítési módja azonban egy kicsit eltér a hagyományos teákétól.

A puding próbája az evés, mondja az angol, aztán belekortyol gyömbérsörébe (merthogy a gyömbérből ilyen is készül). Gyömbértea esetében is hasonló az elv, ki kell próbálni.

A gyömbér már i.e. 3000 óta ismert fűszernövény, azonban már az első nagy kínai füvészkönyv is gyógynövényként említi. Az indiai konyha jellemző ízesítője, erőteljes, csípős-pikáns aromája a keleties ételek elmaradhatatlan kelléke.

Gyógynövényként számos baj orvoslója lehet, nyugtatja a háborgó gyomrot, enyhíti a köhögést, a kínzó torokkaparást, megszünteti a hányingert, émelygést, így tengeribetegség ellen is ajánlott. A téli megfázás miatt, megelőzésként vághatunk bele a teakészítésbe. Igen olcsón juthatunk hozzá – egész pontosan 168 Forintba került a képeken látható példány, amiből gyors kalkuláció után legalább húsz pohár tea nyerhető ki.

A gyömbért Afrikában régóta használják afrodiziákumként, nyugati szakirodalmak pedig kifejezetten javasolják fogyasztását impotencia, vagy idősebb kori kedv-vesztés esetén. Mendemondák szerint egykoron szerelmes menyecskék sütötték kenyérbe, hogy választottjuknak felkínálva felébresszék benne a gerjedelmet. A gyömbérkenyér mindenképpen finom, sok ezer görög nem tévedhet, arrafele ugyanis megszokott az ilyen módon ízesített pékáru.

Gyömbért tartani azért is megéri, mert hatásosan mulasztja el a hagymafogyasztás utáni kellemetlen szájszagot, így ha vágyfokozóként nem is, de hagymás ételekkel tarkított randevúk után mindenképp használjuk.

Gyömbért otthon is termeszthetünk, ráadásul a folyamatba tél végén, vagy a tavasz elején érdemes belevágni. Ehhez friss rizómát (gyökértörzset) kell szereznünk, de akár a bolti gyökeret is használhatjuk, amennyiben jól fejlett csíraszemek (kis szarvacskák) találhatóak rajtuk. Az egy éjszakára beáztatott rizómát ezután jó minőségű, tápanyagban gazdag, jó vízelvezetésű földbe ültessük. Fontos a trágyázás, a biztosabb siker érdekében pedig komposzt és homok elegyével dúsítsuk a közeget. A cserepet szélvédett, világos, de nem tűző napos helyre telepítsük, majd várjuk, hogy az alacsonyra növő növény kibújjon. Amennyiben földjét folyamatosan nedvesen – de nem lucskosan – tartottuk, és még elegendő páratartalom is kijutott neki, házi gyömbérünk nyár végére elveszti leveleit, ami jelzi, hogy a termés begyűjthető. Ha gyömbérvirágot is szeretnénk látni, a növényt két évig a földben kell hagynunk.

Végül pedig vissza a gyömbérteához. Tízpercnyi ázás után vegyük ki a gyökeret a vízből. Az íze roppant kellemes, nem túl erős, vagy kellemetlen. Cukor nélkül is megállja a helyét, de édesszájúak mézzel ízesíthetik.

A szerző blogját itt találod!