Ha jobban nem is tudunk fütyülni fogyasztásától, étrendünket sokkal egészségesebbé tehetjük segítségével. Vajon tényleg csak levesbe való a sárgarépa?

A sárgarépa eredetileg Közép-Ázsiából származik. Az akkoriban még vékony, kemény gyökérfélét a spanyolok közvetítésével ismerte meg Európa az i. sz. I. század környékén.

Sokáig fehér, sárga és lila változata létezett, a ma ismert narancsszínt holland kertészeknek köszönhetjük, akik új zöldségfélével akartak kedveskedni a királyi családnak, még az 1600-as években.

Energiatartalma mindössze 52 kcal (218 kJ) tízdekánként, ami nagyjából 7 perc szobabiciklizés energiájának felel meg. Igen gazdag tápanyagokban, B1-, B2- és B6-, valamint C-vitamint tartalmaz, az ásványi anyagok közül kalcium és foszfor mellett vas is van benne. Béta-karotinból - amely az A-vitamin úgynevezett provitaminja - körülbelül 7-15 mg-ot, szénhidrátból átlagosan 6-7 grammot tartalmaz 100 grammonként.

A sárgarépát is érdemes vékonyan hámozni, mivel értékes tápanyagainak nagy része közvetlenül a vékony külső héj alatti háncsszövetben található. Ez sötétebb színű, és gyűrű alakban öleli körül a belső, szívrésznek nevezett szöveteket.

Nyersen hasznos tápanyagainak, többek között a béta-karotinnak is mindössze a negyede hasznosul. Hő (azaz főzés vagy sütés) hatására azonban megnyílnak a vastag sejtfalak, és hozzáférhetővé válik a hasznos anyagok jelentős része.

Igazi bőrvédő mindenes: rendszeres fogyasztása segít a bőr víztartalmának megőrzésében, szerepet játszik a faggyú- és verejtékmirigyek szabályozásában, és béta-karotint tartalmaz, amely védelmet nyújt a napégés ellen.

Már napi 5 deka sárgarépa is fedezi a szervezetünk béta-karotin-szükségletét. Korábban úgy gondolták, hogy ez az antioxidáns is túladagolható, de kiderült, hogy a bőr - egyébként ártalmatlan - sárgás elszíneződéséhez extrém mennyiségű zöldséget kellene elfogyasztani. Az egész évben beszerezhető sárgarépa fogyasztása ajánlott immunerősítő kúrákban, egyes szakértők szerint még néhány daganatos betegség ellen is védelmet nyújthat. Kifejezetten fontos szerepet kap a szív- és keringési rendszer betegségeinek diétájában.

Kutatások szerint napi két adag, azaz mintegy 20 dkg sárgarépa fogyasztása néhány héten belül jelentősen, mintegy 10%-kal csökkenti a vér koleszterinszintjét. Ám mivel ez a növény hajlamos elraktározni a talaj vagy a műtrágyák nitráttartalmát, napi 5 adagnál több fogyasztása nem ajánlott.

Kedvcsinálónak íme a répatorta receptje.
Hozzávalók: 1 csésze barna cukor, fél csésze teljes kiőrlésű liszt, fél csésze fehér liszt, 1 teáskanál szódabikarbóna, 1 teáskanál sütőpor, 1 teáskanál őrölt fahéj, fél mokkáskanál só , fél csésze apróra vágott dió,  1,5 csésze reszelt répa, 3 tojás, 1/3 csésze olaj.
Elkészítése
A kétféle lisztet összekeverjük a szódabikarbónával és a sütőporral, hozzáadjuk a sót, a fahéjat és a cukrot, majd a reszelt répát. Végül belekeverjük a tojást, az olajat és a diót. A masszát kilisztezett sütőformába öntjük, és 160 fokon 30 percig sütjük.

Tápanyagtartalom egy szeletben: 315 kcal / 1314 kJ, 5,7 g fehérje, 14,5 g zsír, 39,1 g szénhidrát, 3,3 g rost

Forrás: hazipatika.com