Szépek, színesek, illatosak és szemet-lelket gyönyörködtetőek. Nem is meglepő, hogy a virágokat már az ókorban is használták az ételek díszítésére.  

Az új divathullámnak köszönhetően ma egyre több étteremben, cukrászdában találkozhatunk illatos szirmokkal díszített salátákkal, húsételekkel, süteményekkel, tortakölteményekkel.

A dísznövények szirmainak fogyasztása sokak számára talán vad ötletnek tűnhet, de ha belegondolunk, hogy a gyógynövények közül milyen soknak a virágját, szirmait fogyasztjuk teaként (kamilla, körömvirág, levendula, bodza, akác stb.), akkor már nem is olyan meglepő a dolog! Már a római korból vannak írásos emlékek, receptek virágok elkészítéséről, az indiai, kínai és közel-keleti konyhaművészetben pedig mind a mai napig kedvelt csemege a virágszirom. Napjainkban leginkább a francia és angol konyha alkalmazza előszeretettel a virágszirmokat.

Mielőtt azonban letépjük az első utunkba kerülő virágot és szervírozzuk, érdemes néhány alapvető szabállyal tisztában lennünk!

Csak azt a növényt használjuk, amelyről bizton tudjuk, hogy nem mérgező. Felhasználás előtt szedjük ki a virágokból a porzókat, bibéket, mert ezek rossz ízűek lehetnek. Permetezett, erős vegyszerrel kezelt virágokat ne használjunk konyhai célokra. Kismamáknak, allergiásoknak ne kínáljunk virágokat, mert nem várt reakciók léphetnek fel.

Lássuk a növényeket, amelyeknek a virágait, szirmait bátran fogyaszthatjuk!

A medvehagyma kivételével valamennyi hagyma (legkevésbé a metélőhagyma virágjának íze karakteres), ánizsmenta, borsmustár, bazsalikom, körömvirág, szegfű, kamilla, turbolya, cikória, krizantém, koriander, szegfűszeg, búzavirág, gyermekláncfű, tűzliliom, kapor, bodza, százszorszép, édeskömény, kardvirág, hibiszkusz, jázmin, árvácska, levendula, orgona, hárs, majoránna, menta, mustár, oregánó, borágó, pünkösdi rózsa, kankalin, retek, rozmaring, rózsa, zsálya, borsfű, muskátli, tátika, napraforgó, kakukkfű, tulipán, ibolya, jukka, citromfű, kakukkfű, alma, büdöske, bársonyvirág, begónia, sásliliom, tulipán, tök, cukkini.

Fontos tudnunk, hogy minél illatosabb egy virág, annál erőteljesebb az íze. Különösen igaz ez az állítás a rózsákra, ezért a legillatosabb változatok virágait érdemes szedni és akár fagyasztva, akár szárítva, vagy akár kandírozva eltenni. Sőt, ha elég elszántak vagyunk, tortadíszt is készíthetünk rózsaszirmok felhasználásával. A frissen szedett szirmokat vékony ecsettel portalanítjuk (nem mossuk!), és vékonyan megkenjük enyhén felhabosított tojásfehérjével, majd porcukorban meghempergetjük. Száradás után fémdobozban, üvegben, vagy kerámiatartóban tároljuk.

A levendula friss virágait például cukorban eltéve hasznosíthatjuk: a cukor átveszi a virágokból az illóolajat (a levendula virágai igen sok illóolajat tartalmaznak), így az kellemes ízűvé válik. Az így kapott cukrot meleg tejben oldva, jó ízű, nyugtató-altató hatású esti italt kapunk. (A cukor az illóolajoktól nagyobb kristályokba áll össze, ezek könnyen összetörhetők mozsárban.) Hasonló módon eljárhatunk a bodza és akác virágaival, az ily módon ízesített cukrot vagy mézet hűsítő italok, gyógyteák készítéséhez használjuk fel, például az őszi-téli megfázásos, influenzás időszakban.

Torokfájás, köhögés ellen készítsünk ibolyás mézet: a friss szirmokat mézben tároljuk, szükség esetén önmagában vagy tea ízesítőjeként fogyasszuk.

Mézben eltehetünk még mentát, citromfüvet, levendulát, bodzát, zsályát, kakukkfüvet is. Szükség esetén arra használhatjuk fel az ily módon aromásított mézeket, amire magát a gyógynövényt is használnánk: a mentát gyomorproblémákra, a levendulát és a citromfüvet nyugtatóként, a zsályát és a kakukkfüvet köhögésre, a bodzát meghűléses állapotokban.

Süteményekhez készíthetünk különleges ízű cukrot. Vegyünk tetszés szerinti friss virágot (pl.: levendulát, akácot, bodzát, rózsát, ibolyát, árvácskát), friss narancshéjat, citromhéjat, vaníliarudat és tegyük jól záródó üvegbe. Öntsük tele porcukorral (szőlő- vagy gyümölcscukorral) és érleljük kb. 2 hétig. Az így készített cukrot – a sütemény jellegétől függően – akár a tésztába, akár csak a végén, a beszóráshoz is felhasználhatjuk.

A zsidó, az arab, a török és az orosz konyha leggyakrabban rózsalekvárt készít a szirmokból, amit húsok ízesítésére is felhasználnak. Nyáron hűsítő italt, télen teát készítenek belőle.

A rózsalekvár elkészítéséhez vegyünk egy kilogramm szirmot és egy kilogramm almát (esetleg körtét). A gerezdekre vágott gyümölcsöt hét deciliter vízzel pépesre főzzük, átszűrjük és a szirmok felét beleszórjuk, jól összekeverjük és legalább 2 órán át pihentetjük. Utána ízlés szerint cukorral vagy mézzel édesítjük és felfőzzük. Belecsavarjuk 1 egész citrom levét és hozzáadjuk a másik adag szirmot. Dermedésig kevergetjük majd üvegekbe töltve száraz dunsztban tartósítjuk.

Gyümölcsös virágzselét a következőképpen készítsünk: 2 pohár vízbe szórjunk 2 pohár szirmot (rózsa, levendula, árvácska, ibolya stb.), ½ pohár cukrot és főzzük kb. 5 percig. Éjszakára letakarva hagyjuk állni. Reggel leszűrjük, hozzáadunk 1 pohár fehér szőlőlevet és 5 deka gyümölcspektint (sűrítő), 1 percig forraljuk erős lángon, majd adjunk hozzá 3 cukrot, alaposan keverjük el és újabb 1 percig főzzük erős lángon. Jól záródó üvegekbe adagoljuk és hűvös helyen tároljuk. Felbontás után tartsuk hűtőben, de 2-3 héten belül fogyasszuk el. Az üvegekbe díszítésként tehetünk friss szirmokat. Az így készített zselével dekorálhatunk gyümölcstálakat, édességeket, fagylaltkelyheket, de akár sültek mellé is kínálhatjuk.

A szárított rózsaszirmokból télen zamatos teát készíthetünk. Ízesíthetjük narancshéjjal, fahéjjal, adhatunk hozzá csipkebogyót, citromfüvet, szagos mügét, hibiszkuszt, aszalt almát, körtét, bodzavirágot. Nyáron a friss, illatos szirmokat citrommal ízesített ásványvízbe tehetjük és behűtve fogyaszthatjuk.

Nyári jeges italokhoz, koktélokhoz készítsünk virágos jégkockákat. Nagyon dekoratív például árvácskából, ibolyából. A színes, apró szirmokat a jégkockatartóba helyezzük, felöntjük vízzel és fagyasztjuk. Gyerekeknek színes szörppel is készíthetjük, amit fogyasztás előtt egyszerűen csak felöntünk ásványvízzel.

A fűszernövények virágai frissen is ehetők, és amellett, hogy zamatossá teszik az ételt, rendkívül dekoratívak is. Salátákat, húsételeket, köreteket díszíthetünk-dekorálhatunk velük. Minden olyan ételhez felhasználhatjuk a fűszer-virágokat, amibe magát a fűszert is beletesszük. A cukkini és a tök virágait lisztbe forgatva vagy rizses és/vagy húsos töltelékkel megtöltve és bepanírozva kisüthetjük. A bodzavirágot palacsintatésztába mártva kisüthetjük, fahéjas porcukorral meghintve tálaljuk. Az almafa virágait gyümölcsös édességekhez, a sarkantyúvirágot (íze a borshoz hasonlít) sajtok, saláták mellé ajánlják. A büdöske helyettesítheti a sáfrányt, pl. levesben, salátákban. A begónia kissé csípős, citromos ízű, a krizantém pikánsan kesernyés, a kankalin és a tök édeskés, a tulipán az uborkához hasonlít, a sásliliom a friss salátára emlékeztet. A szegfű a szegfűszeg ízét idézi, a körömvirág pedig erősen „zöld” ízű (pollenallergiások, fészkesallergiások kerüljék!).

A kakukkfű, a zsálya, a menta, a citromfű, az oregánó, a borsmustár virágai kiváló ízesítői a sülteknek, salátáknak. Ha a húsféléket pácoljuk, a páclébe is kerülhet a fűszerek mellett a virágokból.

A menta, a levendula és a citromfű virágait gyümölcslevesek, gyümölcsszószok elkészítéséhez is felhasználhatjuk, sőt aprósüteményeket, kekszeket, süteménytöltelékeket is gazdagíthatunk velük.

Párolt és sült zöldségeknek különlegesen finom ízt adnak a friss fűszernövények. Ha a növények épp virágoznak, süssük együtt a zöldfélékkel. Amellett, hogy finomak, nagyon dekoratívak is, szépen mutatnak a tálon. A hatás fokozásához  tálaláskor friss növényeket is szórjunk az ételre.

A nyár a friss saláták szezonja. A kertben sorra nyílnak a szebbnél-szebb, illatosabbnál-illatosabb virágok. Legalább egyszer az is elcsábul, és készít egy hatalmas adag salátát, akinek ez amúgy nem a kedvenc elfoglaltsága.

Egyszerűen daraboljuk - gyaluljuk össze az otthonlévő zöldeket: salátát, paprikát, uborkát, paradicsomot, hagymát, káposztát, cukkinit, szedjünk hozzá borsmustárt, kakukkfüvet, rozmaringot, zsályát, készítsünk olivaolajos-citromos öntetet, hűtsük be rövid időre és tálaljuk. Tálalás előtt megszórhatjuk sarkantyúvirágokkal.

A szirmok, virágok konyhai felhasználása tipikusan az a terület, ahol szerintem nem lehet, vagy nem érdemes előre pontosan meghatározott ételrecepteket megadni. Sőt, nem is szabad. Mindenki saját ízlésvilága, lehetőségei és kedve szerint használja fel ezeket a természet adta kincseket. Próbálkozzon, kísérletezzen, ízleljen és alakítsa ki saját stílusát. Bővítse eddigi konyhai kínálatát, tálalási szokásait.

Sokszor a jelentéktelennek látszó, de a szemünk előtt virágzó növényeket kicsit más szemmel nézzük. Lássuk meg bennük azt, amit a teremtéskor kaptak és ismerjünk meg általuk egy új világot, amely sokkal természetközelibb, természet-tisztelőbb, és amely megtanít a természethez való maximális alkalmazkodásra, szeretetre.

A szerző fitoterapeuta.